X–33
Ma a X–33 olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír társadalmunkban. Évek óta felkeltette a szakemberek és általában az emberek érdeklődését, sokrétűsége és különböző területekre gyakorolt hatása miatt. A történelem során a X–33 vitákat, vitákat és ezzel együtt nagy előrelépéseket és újításokat generált. Ez egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és az idő múlásával folyamatosan fejlődik. Ebben a cikkben a X–33-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük jelentőségét, következményeit és a mindennapi életre gyakorolt hatását. Ily módon jobban megérthetjük a X–33 jelentőségét a mai társadalomban.
| X–33 | |
 | |
| Gyártó | Lockheed Martin |
| Méretek | |
| Hossz | 20 m |
| Fesztáv | 26 m |
| Tömegadatok | |
| Max. felszállótömeg | 130 000 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | 2 db J–2S |
 A Wikimédia Commons tartalmaz X–33 témájú médiaállományokat. | |
Az X–33 kísérleti űrrepülőgép, melyet a Lockheed Martin tervezett megépíteni a 2000-es évek elején, a Venture Star többször felhasználható űrrepülőgép 50%-osra lekicsinyített, pilóta nélküli technológiai demonstrátoraként. Az űrrepülőgép függőlegesen startolt volna és vízszintesen ért volna földet. A programot 2001-ben, műszaki problémák (a kompozitból készült hidrogéntartály túl nagy súlya) miatt, a repülőgép 85%-os készültségénél leállították.[1]
Jegyzetek
- ↑ Bergin, Chris: X-33/VentureStar – What really happened (angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2006. január 4. (Hozzáférés: 2009. szeptember 29.)
További információk
- Az X–33 a NASA honlapján (angolul) Archiválva 2021. május 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
