Wood Buffalo Nemzeti Park
Ebben a cikkben a Wood Buffalo Nemzeti Park lenyűgöző történetét tárjuk fel, feltárjuk az eredetét, a mai társadalomra gyakorolt hatását és az idők során bekövetkező fejlődését. A kezdetektől napjainkig a Wood Buffalo Nemzeti Park döntő szerepet játszott az emberi élet különböző területein, a politikától a kultúráig, a technológiáig és a tudományig. Ezeken az oldalakon a Wood Buffalo Nemzeti Park számos oldalát megvizsgáljuk, a legvitatottabb aspektusaitól a legjelentősebb hozzájárulásokig, annak érdekében, hogy teljes mértékben megértsük a Wood Buffalo Nemzeti Park jelentőségét a mai világban.
| Wood Buffalo Nemzeti Park | |
| Világörökség | |
 | |
| Bölény a nemzeti parkban | |
| Adatok | |
| Ország | Kanada |
| Világörökség-azonosító | 256 |
| Típus | Természeti helyszín |
| Kritériumok | VII, IX, X |
| Felvétel éve | 1983 |
| Elhelyezkedése | |
 Wood Buffalo Nemzeti Park
Pozíció Kanada térképén
| |
 é. sz. 59° 22′ 60″, ny. h. 112° 58′ 59″59.383300°N 112.983000°WKoordináták: é. sz. 59° 22′ 60″, ny. h. 112° 58′ 59″59.383300°N 112.983000°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wood Buffalo Nemzeti Park témájú médiaállományokat. | |
A Wood Buffalo Nemzeti Park a kanadai Alberta tartomány északnyugati és az Északnyugati Tartomány déli részén fekszik. 44 807 km²-nyi területével Kanada legnagyobb nemzeti parkja. 1922-ben alapították, mint a világ legnagyobb létszámú, szabadon élő bölénypopulációjának otthont adó védett területet. Ma több mint 2000 bölény (Bos bison athabascae) él itt. Emellett a lármás daru (Grus americana) egyetlen ismert fészkelőhelye. A park legfőbb feladata a hatalmas területen az érintetlen ökoszisztéma fenntartása, a kihalás szélén álló állatfajok védelme, szaporodási feltételeik biztosítása.
A park legalacsonyabb pontja a Little Buffalo-folyó (183 m), legmagasabb pedig a Caribou-hegység (945 m). Az aránylag alacsony magasság ellenére a park geográfiailag nem érdektelen: itt található a világ egyik legnagyobb édesvízi deltatorkolata, amelyet a Peace, az Athabasca és a Slave folyók alakítottak ki, mielőtt elérik az Athabasca-tavat. A Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó vizes élőhely a tavaszi vándorlás során mintegy 400 000 vízimadárnak ad otthont, hiszen itt fut össze az általuk használt négy fő észak-amerikai vándorlási útvonal.
A Slave folyó alföldjén terül el a Salt Plains (250 km²), amelyen különböző, jellemzően tengerpartokon élő, sótűrő növényfajok élnek. A park jelentős részén elterülő Alberta-fennsík gipszkarszt-alakzatairól ismert. A víz, miközben feloldotta a fennsík legfontosabb építő kőzetét, a gipszet, barlangokat, víznyelőket, alagutakat és völgyeket hozott létre. A Caribou-hegység üledékes kőzeteiben értékes fosszília-lelőhelyet találtak a kutatók.
A bölények mellett itt található Észak-Amerika legnagyobb farkaspopulációja. A madarak közül a darvak mellett a leginkább veszélyeztetett a vándorsólyom, amelynek az utolsó lehetősége Kanadában a fennmaradásra a park által adott védettség.
Források
- Bodnár László: Nemzeti parkok Észak-Amerikában, Eger, Bodnár Geográfus Bt., 2003 ISBN 963-430-381-1
További információk
 | Természeti |
|  |
|---|---|---|---|
| Kulturális |
| ||
| Vegyes | |||
