Virgil (keresztnév)
A mai világban a Virgil (keresztnév) soha nem látott jelentőséget kapott, és az emberek és tudományágak széles körét érdeklő témává vált. Legyen szó Virgil (keresztnév)-ről mint a történelem kiemelkedő alakjáról, mint egy kutatási terület kulcsfogalmáról, vagy mint napjaink jelentős eseményéről, hatása tagadhatatlan. Ebben a cikkben elmélyülünk a Virgil (keresztnév) univerzumában, feltárva annak eredetét, fejlődését és a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Megjelenésétől kortárs relevanciájáig a Virgil (keresztnév) elemzések és viták tárgya volt, hatalmas mennyiségű tudást generálva, amely megérdemli a részletes feltárást.
A Virgil[1] a latin Virgilus név rövidülése. Ennek a névnek az eredete bizonytalan, talán a Vergilius nemzetségnévből ered, ami lehet, hogy etruszk eredetű.[2] Női párja a Virgília.
Gyakorisága
Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között.[2][3][4]
Névnapok
Híres Virgilek
- Szent Virgil kora középkori tudós, a Salzburgi egyházmegye szent püspöke
- Borbiró Virgil építész, építészettörténész, építészetelméleti író
- Nagy Virgil építészmérnök, egyetemi tanár
- Szilágyi Virgil újságíró, politikus
- Szilágyi Virgil Balázs Béla-díjas operatőr
- Szilágyi Virgil neves vadász, vadászati szakíró
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)