Szent Virgil

A mai világban a Szent Virgil egyre aktuálisabb érdeklődési témává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Szent Virgil példátlan jelentőségre tett szert a modern társadalomban. A Szent Virgil eredetétől napjainkig a társadalmi szereplők tanulmányozásának, vitájának és érdeklődésének tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szent Virgil jelentőségét és hatásait mindennapi életünk különböző területein, a gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a kultúrára és a személyközi kapcsolatokra gyakorolt ​​hatásáig. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Szent Virgil különböző oldalait és a mai világ alakításában betöltött szerepét.

Szent Virgil
Szent Virgil szobra a salzburgi székesegyháznál
Szent Virgil szobra a salzburgi székesegyháznál
Születése
700 körül
Írország
Halála
784. november 27.
Salzburg
Tisztelete
TisztelikRómai katolikus egyház
Ortodox kereszténység
Szentté avatása1233
Szentté avatta: IX. Gergely pápa
Ünnepnapjanovember 27.
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Virgil témájú médiaállományokat.

Salzburgi Szent Virgil (Írország, 700 körül – Salzburg, 784. november 27.) neves kora középkori tudós volt, a salzburgi érsekség szent püspöke és a Szent Péter-kolostor apátja. Az első salzburgi püspök, Szent Rupert utóda és tisztelője volt.

Munkái

Martin Häusle által tervezett ólomüveg ablakok a Liesing-i plébániatemplomban

Számos művet hozott létre, azonban ezek nagy része halála után eltűnt.

Egyes feltételezések szerint Jeromos (Hieronimus), ill. Aethicus álnév alatt ő írta a Kozmográfiát, amelynek egyik oldalán Vékony Gábor régész-történész szerint a Kárpát-medencei rovás ábécéjének lejegyzése található, ezt Aethicus ábécéje néven ismeri a szakirodalom.[1]

Szakirodalom

  • Heinrich Dopsch, Roswitha Juffinger (Hrsg.): Virgil von Salzburg, Missionar und Gelehrter. Beiträge des Internationalen Symposiums vom 21.–24. September 1984 in der Salzburger Residenz. Salzburger Landesregierung, Salzburg 1985.
  • Heinz Dopsch: Virgil(ius) von Salzburg. In: Bruno Steimer (Hrsg.): Lexikon der Heiligen und der Heiligenverehrung. 3. Personenteil: R – Z. Herder, Freiburg (Breisgau) 2003, ISBN 3-451-28193-7.
  • Thomas Forstner: Der heilige Virgil. In: Peter Pfister (Hrsg.): Ihr Freunde Gottes allzugleich. Heilige und Selige im Erzbistum München und Freising. Erzbischof Friedrich Kardinal Wetter zum 75. Geburtstag. Don Bosco-Verlag, München 2003, ISBN 3-7698-1405-3.
  • Franz Pagitz: Virgil als Bauherr der Salzburger Dome. In: Mitteilungen der Gesellschaft für Salzburger Landeskunde. 109, 1969, ISSN 0435-8279, S. 15–40.

Jegyzetek

  1. ↑ Vékony, Gábor (2004a): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története . Budapest: Nap Kiadó. ISBN 963-9402-45-1, p. 232