Ez a cikk a Vilniusi nemzetközi repülőtér témával foglalkozik, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitákat váltott ki. Megjelenése óta a Vilniusi nemzetközi repülőtér felkeltette a szakemberek, az akadémikusok és a nagyközönség figyelmét, mivel relevanciája és hatása a modern társadalom különböző aspektusaira. Ezeken az oldalakon a Vilniusi nemzetközi repülőtér különböző megközelítéseit és perspektíváit, valamint a technológia, a politika, a kultúra és a gazdaság különböző területekre gyakorolt hatását tárják fel. A cél az, hogy átfogó és naprakész képet nyújtsunk a témáról, gazdagítva a vitát, és elősegítve a Vilniusi nemzetközi repülőtér és mai jelentésének mélyebb megértését.
A Vilniusi nemzetközi repülőtér (IATA: VNO, ICAO: EYVI) Litvánia fővárosának, Vilniusnak a nemzetközi repülőtere. A városközponttól körülbelül 5,9 kilométerre délre található.[2] Az ország három, utasok által is használt repülőtere közül a legforgalmasabb.[3] Éves utasforgalma 3 915 960[4] fő (2022). A repülőtér az airBaltic, a Ryanair és a Wizz Air bázisaként is szolgál. A repülőteret egy Közlekedési és Hírközlési Minisztérium alá tartozó, állami tulajdonú vállalat üzemelteti.[5]
Története
Kezdeti évek
A repülőtér 1932. augusztus 17-én kezdte meg működését, Wilno-Porubanek néven. Porubanek egy szomszédos település neve volt, amely napjainkban Vilnius Kirtimiai kerületének a része. A második világháború előtt, abban az időben belföldi (Vilnius-Varsó) és nemzetközi járatok is indultak a repülőtérről Rigába. 1937-ben a LOT megnyitotta Budapest-Krakkó-Varsó-Vilnius-Riga-Tallinn-Helsinki járatát.[6] 1939. szeptember 1-jétől az út Vilnius helyett Kaunast érintette volna, viszont a világháború kitörése miatt ez nem valósult meg.[7] 1939. április 15-én új járatot indítottak Kaunasba. A második világháború alatt katonai légibázisként használták. A repülőtér 1944. július 17-től polgári repülőtérként működött tovább.