Vienne-i zsinat
A mai világban a Vienne-i zsinat olyan téma, amely különböző területeken vált ki érdeklődést és vitát. A politikától a technológiáig a Vienne-i zsinat emberek millióinak figyelmét ragadta meg világszerte, szenvedélyes vitákat és ellentmondásos véleményeket generálva. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt, a Vienne-i zsinat a jelenlegi beszélgetések központi témájává vált. Ebben a cikkben a Vienne-i zsinat-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, annak eredetétől a lehetséges következményeiig, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a jelenségről, amely annyira érdekel.
| Vienne-i zsinat | |
| Dátum | 1311 – 1312 |
| Elismerte | katolicizmus |
| Előző zsinat | II. lyoni zsinat |
| Következő zsinat | Konstanzi zsinat |
| Összehívó | V. Kelemen pápa |
| Elnöklő | V. Kelemen pápa |
| Résztvevők | 20 bíboros 122 püspök 38 apát |
| Viták témája | A templomos lovagok |
| Időrendi lista | |
A vienne-i zsinat volt a római katolikus egyház 15. egyetemes tanácskozása, amit 1311-ben hívott össze V. Kelemen pápa, IV. Fülöp kezdeményezésére.
Háttér
A templomos lovagrend az első keresztes hadjárat után alakult, főleg a Jeruzsálembe vezető zarándokutak védelmére. A következő évszázadok során a templomosok gazdagsága nőtt. A XIV. században IV. Fülöp francia királynak sürgősen kellett pénz, hogy folytatni tudja a háborút Angliával. Ezért korrupcióval és eretnekséggel vádolta a templomosok nagy mesterét Jacques de Molayt. 1307-ben sok templomost letartoztattak és megkínoztak, hogy ismerjék be az ellenük felhozott vádpontokat.
A zsinat
IV. Fülöp kezdeményezésére V. Kelemen pápa hívta össze a zsinatot a dél-franciaországi Vienne városba. 1311. október 16-án gyűlt össze a zsinat, aminek fő témája a templomos lovagrend volt és annak birtokai. IV. Fülöp erőszakoskodására 1312. március 12-én egy pápai konzisztóriumon a zsinat tagjainak szavazatai nélkül kimondták a lovagrend feloszlatását.
