Vas(III)-szulfát

Vas(III)-szulfát
Más nevek	ferri-szulfát
Kémiai azonosítók
CAS-szám	10028-22-5
PubChem	24826
ChemSpider	23211
EINECS-szám	233-072-9
ChEBI	53438
RTECS szám	NO8505000
InChIKey	RUTXIHLAWFEWGM-UHFFFAOYSA-H
Beilstein	11343142
Gmelin	20284
UNII	4YKQ1X5E5Y
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	Fe2(SO4)3; Fe2(SO4)3·5H2O; Fe2O12S3·9 H2O
Moláris tömeg	399,87 g/mol (vízmentes)
Megjelenés	fehér kristályok
Sűrűség	3,097 g/cm³ (18°C-on) 2,1 g/cm³ (nonahidrát)[1]
Olvadáspont	480°C (bomlik); a nonahidrát 175°C-on leadja a kristályvizét[1]
Oldhatóság (vízben)	Rossz (vízmentes); 4,400 g/l (nonahidrát)[1]
Oldhatóság (etanol)	Rossz
Veszélyek
EU osztályozás	Ártalmas (Xn)[1]
R mondatok	R22, R36/37 [1]
S mondatok	S26 [1]
LD50	3250 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation	Vas(III)-klorid Vas(III)-nitrát
Rokon vegyületek	Vas(II)-szulfát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A vas(III)-szulfát (Fe₂(SO₄)₃) a vas kénsavval alkotott sója, szulfátja. Benne a vas oxidációs száma +3. Sárgásfehér színű por. Erősen higroszkópos. Vizes oldatban nagy mértékben hidrolizál, a hidrolízis során kolloid vas(III)-hidroxid oldat keletkezik. A képződő oldat barna színű.

Pozitívabb jellemű fémek (például magnézium, cink, kadmium) hatására vas(II)-szulfáttá redukálódik. Vas(II)-szulfáttá redukálja a vas is.

${\displaystyle \mathrm {Fe_{2}(SO_{4})_{3}+Fe\rightarrow 3\ FeSO_{4}} }$

Bizonyos fémek (például réz, kalcium, ón, ólom, higany) szulfidjait oldja. A folyamat során kén válik ki és a vas(III)-szulfát vas(II)-szulfáttá redukálódik.

${\displaystyle \mathrm {CuS+Fe_{2}(SO_{4})_{3}\rightarrow 2\ FeSO_{4}+CuSO_{4}+S} }$

Kettős sókat alkot sok fém szulfátjával, ezek közül a vastimsók a legjelentősebbek. Ha kevés vizet kevernek vízmentes vas(III)-szulfáthoz, kristályvizes vas(III)-szulfáttá alakul és a gipszhez hasonlóan szilárdul meg.

Reagál réz(II)-klorid és réz(I)-klorid keverékével: Fe₂(SO₄)₃+2CuCl+CuCl₂=3CuSO₄+2FeCl₂

A vas(III)-szulfátnak többféle hidrátja is megtalálható a természetben ásványként. Ilyen például a 10 molekula kristályvízzel kristályosodó quenstedtit, ami monoklin kristályokat alkot. A coquimbit kilenc molekula kristályvízzel kristályosodik, kristályszerkezete romboéderes. Az ihleit narancssárga színű ásvány, 12 molekula kristályvízzel kristályosodó vas(III)-szulfát. A természetben többféle bázisos vas(III)-szulfát is előfordul.

Előállítható vas(III)-oxid vagy vas(III)-hidroxid kénsavban való feloldásával. Vas(III)-szulfát keletkezik akkor is, ha vas(II)-szulfátot salétromsavval oxidálnak kénsav jelenlétében.

${\displaystyle \mathrm {6\ FeSO_{4}+3\ H_{2}SO_{4}+2\ HNO_{3}\rightarrow 3\ Fe_{2}(SO_{4})_{3}+4\ H_{2}O+2\ NO} }$

Felhasználják vastimsók előállítására, a textilfestésben, a víztisztításban, a laboratóriumokban vegyszerként. A gyógyászatban vérzéscsillapításra alkalmazzák.

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret