Ebben a cikkben a Vas(III)-szulfát témával foglalkozunk, amely témával az elmúlt években egyre nagyobb jelentőséget kapott. A Vas(III)-szulfát olyan téma, amely sok embert érdekel különböző okokból, akár a társadalomra, akár a gazdaságra, akár a környezetre gyakorolt hatása miatt. Ebben a cikkben a Vas(III)-szulfát különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, a történetétől és fejlődésétől a mai következményekig. Azt is elemezzük, hogy a Vas(III)-szulfát hogyan váltott ki vitákat és vitákat, valamint a lehetséges megoldásokat és a jövőbeli kilátásokat. Reméljük, hogy ez a cikk hasznos forrás azok számára, akik szeretnék jobban megérteni a Vas(III)-szulfát-et és annak mai világra gyakorolt hatásait.
Vas(III)-szulfát | |
Más nevek | ferri-szulfát |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 10028-22-5 |
PubChem | 24826 |
ChemSpider | 23211 |
EINECS-szám | 233-072-9 |
ChEBI | 53438 |
RTECS szám | NO8505000 |
InChIKey | RUTXIHLAWFEWGM-UHFFFAOYSA-H |
Beilstein | 11343142 |
Gmelin | 20284 |
UNII | 4YKQ1X5E5Y |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | Fe2(SO4)3; Fe2(SO4)3·5H2O; Fe2O12S3·9 H2O |
Moláris tömeg | 399,87 g/mol (vízmentes) |
Megjelenés | fehér kristályok |
Sűrűség | 3,097 g/cm³ (18°C-on) 2,1 g/cm³ (nonahidrát)[1] |
Olvadáspont | 480°C (bomlik); a nonahidrát 175°C-on leadja a kristályvizét[1] |
Oldhatóság (vízben) | Rossz (vízmentes); 4,400 g/l (nonahidrát)[1] |
Oldhatóság (etanol) | Rossz |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[1] |
R mondatok | R22, R36/37 [1] |
S mondatok | S26 [1] |
LD50 | 3250 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | Vas(III)-klorid Vas(III)-nitrát |
Rokon vegyületek | Vas(II)-szulfát |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A vas(III)-szulfát (Fe2(SO4)3) a vas kénsavval alkotott sója, szulfátja. Benne a vas oxidációs száma +3. Sárgásfehér színű por. Erősen higroszkópos. Vizes oldatban nagy mértékben hidrolizál, a hidrolízis során kolloid vas(III)-hidroxid oldat keletkezik. A képződő oldat barna színű.
Pozitívabb jellemű fémek (például magnézium, cink, kadmium) hatására vas(II)-szulfáttá redukálódik. Vas(II)-szulfáttá redukálja a vas is.
Bizonyos fémek (például réz, kalcium, ón, ólom, higany) szulfidjait oldja. A folyamat során kén válik ki és a vas(III)-szulfát vas(II)-szulfáttá redukálódik.
Kettős sókat alkot sok fém szulfátjával, ezek közül a vastimsók a legjelentősebbek. Ha kevés vizet kevernek vízmentes vas(III)-szulfáthoz, kristályvizes vas(III)-szulfáttá alakul és a gipszhez hasonlóan szilárdul meg.
Reagál réz(II)-klorid és réz(I)-klorid keverékével: Fe2(SO4)3+2CuCl+CuCl2=3CuSO4+2FeCl2
A vas(III)-szulfátnak többféle hidrátja is megtalálható a természetben ásványként. Ilyen például a 10 molekula kristályvízzel kristályosodó quenstedtit, ami monoklin kristályokat alkot. A coquimbit kilenc molekula kristályvízzel kristályosodik, kristályszerkezete romboéderes. Az ihleit narancssárga színű ásvány, 12 molekula kristályvízzel kristályosodó vas(III)-szulfát. A természetben többféle bázisos vas(III)-szulfát is előfordul.
Előállítható vas(III)-oxid vagy vas(III)-hidroxid kénsavban való feloldásával. Vas(III)-szulfát keletkezik akkor is, ha vas(II)-szulfátot salétromsavval oxidálnak kénsav jelenlétében.
Felhasználják vastimsók előállítására, a textilfestésben, a víztisztításban, a laboratóriumokban vegyszerként. A gyógyászatban vérzéscsillapításra alkalmazzák.