Valódi szövetes állatok

A mai világban a Valódi szövetes állatok továbbra is alapvető és érdekfeszítő téma, amely felkelti az akadémikusok, tudósok, szakemberek és rajongók figyelmét egyaránt. A Valódi szövetes állatok jelentősége különböző területeken nyilvánul meg, az orvostudománytól a technológiáig, a politikán és a kultúrán keresztül. A történelem során a Valódi szövetes állatok tanulmányozás és vita tárgya volt, bemutatva jelentőségét és a társadalomra gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben a Valódi szövetes állatok-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, annak eredetétől és fejlődésétől a jelenlegi hatásáig, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a lenyűgöző és folyamatosan változó témáról.

Valódi szövetes állatok
Evolúciós időszak: Ediakara - Jelenkor
Egy lándzsahal
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: ParaHoxozoa
Alországág: Valódi szövetes állatok
(Eumetazoa)
(Butschli, 1910)
Törzsek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Valódi szövetes állatok témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Valódi szövetes állatok témájú kategóriát.

A valódi szövetes állatok (Eumetazoa) egy klád, amely minden nagyobb állatcsoportot magába foglal a szivacsok kivételével. Jellemzőjük, hogy valódi szöveteik vannak, amik csíralemezekbe szerveződnek, és hogy embriójuk keresztülmegy a bélcsíra (gastrula) állapoton. A kládba majdnem minden esetben belefoglalják a Ctenophora, Cnidaria és Bilateria csoportokat. A Placozoa idesorolása vitatott.

Egyes filogenetikusok feltételezték, hogy a szivacsok és a valódi szövetes állatok egymástól függetlenül fejlődtek ki egysejtű élőlényekből, ami azt jelentené, hogy az állatok országa nem alkot kládot. Genetikai vizsgálatok és néhány morfológiai sajátosság, például a galléros-ostoros sejtek jelenléte mindkét csoportban, közös eredetüket támasztják alá.

Lynn Margulis és K. V. Schwartz „öt ország”-osztályozásában az Eumetazoa az állatok legnagyobb csoportja. Idetartozik minden állat a szivacsok és a Placozoa kivételével. Két alcsoportja a Radiata és a Bilateria.[1] Formális taxonként az Eumetozoát általában alországként kezelik. Néha a Metazoa név is használatos a csoportra, de ez alatt sokszor az egész Animalia országot értik. Sok osztályozásban egyáltalán nincs Eumetazoa alország.

Evolúciós eredetük

A molekuláris órák egy fajtája és a fosszíliák egy értelmezése alapján a valódi szövetes állatok az ediakara időszakban alakulhattak ki.[2] A legkorábbi eumetazoákból valószínűleg nem maradt értékelhető fosszília, és a molekuláris órák egy másik interpretációja is azt sugallja, hogy jóval korábban fejlődhettek ki.[3] A Vernanimalcula felfedezői olyan kétoldali szimmetriájú, három csíralemezes (triploblasztikus) állatként írják azt le, amely egy cryogenium (jegesedés) végén, tehát még az ediakara időszak előtt élt. Ez a valódi szövetes állatok még korábbi kialakulásának lehetőségét vetíti előre.[4]

Közös jellemzőik

Sejtjeik (a szivacsokéitól eltérően) valódi szövetekbe szerveződnek, és e szövetekből szervek, szervrendszerek alakulnak ki. Hámszöveti sejtjeiket az alattuk lévő szövetektől alaphártya (bazális membrán) választja el. Külön, a többi sejttípustól különböző ideg- és izomsejtjeik vannak. Egyedfejlődésük során valamennyien átmennek a bélcsíra- (gasztrula) állapoton. Az Eumetazoa kládon belül két fő ágat különítenek el:

Főbb csoportjaik

  1. A valódi szövetes állatok legősibb állapotban fennmaradt képviselői a bordásmedúzák (Ctenophora). Ezek szimmetriája kétsugaras (biradiális). Ezeknek a kizárólag tengerekben élő ragadozóknak az úszólemezei csillók összenövéséből alakultak ki.
  2. Az összes többi valódi szövetes állat a Parahoxozoa kládba tartozik, amelynek nevei arra utal, hogy valamennyi tagjában megtaláljuk az egyedfejlődésükben kulcsszerepet játszó HOX és ParaHox gének. A ParaHoxozoa csoportjai:
    1. A korongállatkák (Placozoa) másodlagosan leegyszerűsödött, mindössze néhány ezer sejtből felépülő aszimmetrikus szervezetek. Első – és több mint egy évszázadig egyetlen – ismert recens fajuk a korongállatka (Trichoplax adhaerens), de 2018-tól további fajokat fedeztek fel, elsőként a Hoilungia hongkongensist.[5]
    2. A korongállatkák testvércsoportja a csalánozóké (Cnidaria). Ezek sugaras (radiális) szimmetriájú vízi (nagyrészt tengeri) ragadozók. Specialitásaik a zsákmányejtést és a védekezést egyaránt szolgáló csalánsejtek (cnidociták). Rendszerint nemzedékváltással szaporodnak úgy, hogy ivarosan szaporodó, szabadon úszó medúzaalak és ivartalanul (bimbózással) szaporodó, gyakran helytülő (szesszilis) és telepes polipalak váltja egymást.
    3. A ParaHoxozoa legfajgazdagabb ága a kétoldali szimmetriájú állatoké (Bilateria). Ezek neve arra utal, hogy elsődleges szimmetriájuk kétoldali (bilaterális), azaz testük hossztengelyén keresztül egy és csak egy olyan sík fut, amely a testet két egyenlő, egymással nagyjából tükörszimmetrikus (jobb és bal oldali) részre osztja. Elkülöníthető testük elülső vagy feji (kraniális), illetve hátulsó vagy farki (kaudális) vége, megkülönböztethető annak hát- (dorzális) és hasi (ventrális) oldala. Triploblasztikus szerveződésű állatok, azaz egyedfejlődésük elején az ekto- és az endoderma között kialakul egy harmadik sejtréteg (csíralemez), a mezoderma; testük tehát három csíralemezből fejlődik ki. Szervezetükben megjelenik a szövetek mind a négy alaptípusa (hámszövet, kötő-, illetve támasztószövet, izomszövet, idegszövet).

A nem a Bilateriába tartozó állatokat összefoglaló néven gyakran nevezik bazális állatcsoportoknak.[6]

Jegyzetek

  1. ↑ Systema Naturae 2000 Taxon: Subkingdom Eumetazoa Archiválva 2009. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben - Hozzáférés ideje: February 2, 2006
  2. ↑ Peterson, Kevin J., and Nicholas J. Butterfield. "Origin of the Eumetazoa: Testing ecological predictions of molecular clocks against the Proterozoic fossil record." Proceedings of the National Academy of Sciences 102 (2005): 9547–9552. Full text online: doi:10.1073/pnas.0503660102.
  3. ↑ J. E. Blair and S. B. Hedges "Molecular clocks do not support the Cambrian explosion" Molecular biology and evolution 22 (2005): 387-390. PMID 15537810.
  4. ↑ Chen, J.-Y., Bottjer, D.J., Oliveri, P., Dornbos, S.Q., Gao, F., Ruffins, S., Chi, H., Li, C.-W. and Davidson, E.H. 2004. Small bilaterian fossils from 40 to 55 million years before the Cambrian. Science, 305 (2005): 218-222.
  5. ↑ Wood, Charlie: Simplest Animal Reveals Hidden Diversity (angol nyelven). Scientific American , 2018. október 6. (Hozzáférés: 2023. június 2.)
  6. ↑ Bakonyi Gábor, dr. Juhász Lajos, dr. Kiss István, dr. Palotás Gábor: Állattan. . (Hozzáférés: 2021. május 16.)

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Eumetazoa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.