Valentin Vodnik
Napjainkban a Valentin Vodnik olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. A technológia fejlődésével és az információkhoz való hozzáféréssel egyre többen érdeklődnek a Valentin Vodnik és a mai világban gyakorolt következményei iránt. Legyen szó történelmi, tudományos vagy kulturális megközelítésről, a Valentin Vodnik minden korú és hátterű ember fantáziáját megragadta. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Valentin Vodnik néhány kulcsfontosságú aspektusát, az eredetétől a jelenlegi hatásáig, azzal a céllal, hogy megvilágítsunk egy olyan témát, amely ma is vita és elmélkedés tárgya.
| Valentin Vodnik | |
.jpg) | |
| Élete | |
| Született | 1758. február 3. Zgornja Šiška pri Ljubljani |
| Elhunyt | 1819. január 8. (60 évesen) Ljubljana |
| Nemzetiség | szlovén |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | tankönyvek, kézikönyvek, versek |
| Hatottak rá | Žiga Zois, Marko Pohlin |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Valentin Vodnik témájú médiaállományokat. | |
Valentin Vodnik (Oberschischka, 1758. február 3. – Laibach, 1819. január 8.) az első jelentős szlovén költő, a nemzeti újjászületés híve, tanár, szótárkészítő és szerkesztő.
Élete
1758-ban született a Ljubljanához (akkori nevén Laibach) közeli Zgornja Šiškában paraszti-iparos családban. Az általános iskolát Laibachban végezte, de az iskola mellett tanította nagybátyja is.[1] Már gimnáziumban felkeltette érdeklődését a poétika és a retorika. A középiskola elvégzése után az egyik ferences kolostorba jelentkezett és szolgált Rudolfswerthben (ma Novo Mesto), Laibachban, Steinban (ma Kamnik) és Gorizia mellett lelkészként.[1] Filozófiát és teológiát hallgatott, mellette megtanult orgonálni. Lelkészként dolgozott Laibachban, Veldesben (ma Bled), Sorában, Reifnitzben (ma Ribnica) és 1793-tól Kopriunigban (ma Koprivnik Bohinj mellett). Itt kapcsolatba került Žiga Zioisszal, aki később segítette, hogy áthelyezzék Laibachba, ahol 1797-ben gimnáziumi tanár lett. Blaž Kumerdejjel közösen elérték, hogy a krajnai általános és középiskolákban a tanítás nyelve szlovén legyen. Igazgató és iskolai felügyelő lett. Krajna 1809-től 1814-ig tartó francia megszállását (melynek keretében megszervezték az Illír tartományokat) Vodnik pozitívan értékelte, mert a franciák az osztrákokkal ellentétben tág lehetőségeket adtak a szlovén nyelvnek.
Amikor az osztrákok visszafoglalták Laibachot Napóleon seregeitől Vodniknak felelnie kellett azért, mert a franciákat támogatta. 1815-ben megtiltották, hogy további pedagógiai tevékenységet végezzék. Ezután visszavonultan élt egész agyvérzés következtében beállt haláláig.
Munkássága
Vodnik munkássága változatos. Ő írta a Veliko praktiko illetve Malo praktiko című műveket. Az ő nevéhez fűződik az első szlovén újság, mely Ljubljanske novice címmel hetente kétszer jelent meg 1797 és 1800 között. 1799-ben szakácskönyvet jelentetett meg, Kuharske bukve címmel. Babištvo címmel 1818-ban jelent meg gyermekgondozásról szóló kézikönyve. Anyagot gyűjtött egy szlovén-német-latin szótárhoz. Összeállított néhány tankönyvet, ilyen például az Abecedo za perve šole (Ábécéskönyv általános iskolásoknak) és nyelvtankönyvet: Pismenost in gramatika za perve šole (Írástan és grammatika általános iskolásoknak). Mindezek mellett mégis költőként a legismertebb. Pohlin hatására kezdett el verseket írni. Első versei is Marko Pohlin Pisanice című évkönyvében jelentek meg, közülük a legismertebb a Zadovolne Krajnc. 1806-ban adta ki az első szlovén verseskötetet Pesme za pokušino címmel.
Jegyzetek
- ↑ a b Lukács, István; Mladen Pavičić: 'A SZLOVÉN IRODALOM TÖRTÉNETE' (magyar nyelven). szlavintezet.elte.hu. . (Hozzáférés: 2010. február 3.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Valentin Vodnik című szlovén Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
