A mai világban a Valahol Európában (musical) egyre aktuálisabb téma, és széles körű érdeklődést váltott ki a társadalom különböző területein. Akár a mindennapi életre gyakorolt hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a tudományos életben betöltött jelentősége miatt, a Valahol Európában (musical) felkeltette a szakértők, a rajongók és még azok figyelmét is, akik csak most kezdik felfedezni ezt a jelenséget. Ahogy a Valahol Európában (musical) folyamatosan átalakul és fejlődik, elengedhetetlen, hogy megértsük annak összetettségét, következményeit és következményeit a különböző kontextusokban. Ez a cikk alaposabban megvizsgálja a Valahol Európában (musical)-et, feltárva annak eredetét, jelenlegi hatását és lehetséges jövőbeli fejlesztéseit.
Valahol Európában (Valahol Európában) | |
musical | |
Eredeti nyelv | magyar |
Alapmű | Radványi Géza: Valahol Európában |
Zene | Dés László |
Dalszöveg | Nemes István |
Szövegkönyv | Böhm György Korcsmáros György Horváth Péter |
Főbb bemutatók |
|
A Valahol Európában Radványi Géza azonos című filmjének musical-változata Horváth Péter rendezésében, ami a második világháborúban elveszett, árva gyermekekről szól. Ősbemutatója 1995-ben, a második világháború véget értének ötvenedik évfordulójának alkalmából, a Fővárosi Operettszínházban volt.[1]
A második világháború végén zajlanak az események.[4] A színpadi átirat mégsem a háború borzalmairól, hanem inkább a világ elembertelenedéséről szól elsősorban.
A háború romjai között egy fiatal kisfiú, Kuksi, édesapja utolsó mondatát mondja: „Nem szabad félni!”. Az Állami Javítóintézetet is szétbombázták, a találatot túlélt fiatal fiúk elveszve, csapatba rendeződve próbálják túlélni a háború viszontagságait. A hangadó Ficsúr, Szeplős és vezérük, Hosszú befogadják maguk közé Kuksit is. Időközben találkoznak egy másik gyereksereggel is, vezetőjük Suhanc, aki ekkor még titkolni próbálja, hogy lány. Az eleinte nehézkes elfogadást követően rájönnek, hogy csak együtt vészelhetik át ezt a háborgó, vészterhes időszakot.[5]
Úgy segítenek magukon, ahogy tudnak, hogy legyen mit enniük, inniuk. Ezért az elárvult gyerekeket, akiket csavargóknak neveznek, a hatóság kezdi el hajszolni. Mindeközben lassacskán a két csapat vezetője között vonzalom alakul ki.[5]
Találnak egy elhagyatottnak tűnő birtokot, de ott az egykori karmester és zeneszerző, Simon Péter lakik. A kölcsönös bizalmatlanságból végül bizalom lesz a gyerekek és a ház ura között. Megtanítja őket a zene fontosságára és szeretetére („A zene, az kell”). Azonban eddigre a hadsereg és statárium a nyomukra akad, néhányan fogságba is esnek. A kastélynál harc alakul ki, de a gyerekek felveszik a kesztyűt. Simon Péter szinte az utolsó pillanatban egy nem sokkal azelőtt intézett ajándékot ad a gyerekeknek, amivel egyben életüket is megmenti. Ellenben ez már nem segít Kuksin, aki halálos sérülést szerez és nem érheti meg az annyira várt reményteli holnapot.[5]
A musical-adaptáció Radványi Géza és Balázs Béla azonos című filmje alapján készült.