V. Assur-nirári
A modern világban a V. Assur-nirári állandó viták témája, és emberek millióinak központi érdekessége világszerte. A nyilvános színtéren való megjelenésétől a társadalomra gyakorolt hatásáig a V. Assur-nirári felkeltette az akadémikusok, aktivisták, politikai vezetők és hétköznapi emberek figyelmét és érdeklődését. Befolyása az élet különböző területeire terjed ki, a populáris kultúrától a globális gazdaságig, jelentése és relevanciája pedig folyamatosan változik, ahogy belépünk ebbe az új évezredbe. Ebben a cikkben teljes mértékben megvizsgáljuk a V. Assur-nirári hatását és jelentőségét a mai világban, elemezve történetét, hatásait és a jövő alakításában rejlő lehetőségeket.
| V. Assur-nirári | |
 | |
| Asszíria királya | |
| Uralkodási ideje | |
| i. e. 755/753 – i. e. 746 | |
| Elődje | III. Assur-dán |
| Utódja | III. Tukulti-apil-ésarra |
| Életrajzi adatok | |
| Született | i. e. 8. század |
| Elhunyt | i. e. 745 |
| Édesapja | III. Adad-nirári |
| Testvére(i) | |
V. Assur-nirári (ur. i. e. 755/753–746) asszír király, IV. Sulmánu-asarídu és III. Assur-dán öcsse, III. Adad-nirári fia.
Élete
Hosszú polgárháborús időszak végén, az újasszír kor hatalmi mélypontján vette át a trónt ismeretlen körülmények közt bátyjától. Ekkor még mindig Samsi-ilu volt a hadsereg főparancsnoka, akinek hatalma jóval nagyobb volt a királyénál. Az asszír hadsereg azonban a több évtizedes belső viszály után gyenge volt, Assur-nirári az uralkodásának első négy évében „országában maradt” (vagyis nem vezetett sehová hadjáratot), ami egy asszír uralkodó esetén kivételes. A következő két évben északkeleti irányban egészen a Kaszpi-tengerig hatolt, Namri (a mai Namar) településig jutott. Ezek a hadjáratai nem elégítették ki a katonai arisztokráciát, mivel sokkal inkább az urartui fenyegetés elleni fellépést, vagy Babilon meghódítását látták volna szívesen. De a kereskedelemben érdekelt rétegek sem voltak elégedettek, akik a szíriai városkirályságok elfoglalását és a Földközi-tengerhez jutást preferálták volna. I. e. 746-ban lázadás tört ki, amelynek vezetője Tukulti-apil-ésarra volt, aki hamarosan el is foglalta a trónt.
Tukulti-apil-ésarra lehetett akár a testvére is Assur-nirárinak, bár nem valószínű, hogy a későbbi felirataiban, amikor III. Adad-nirárit jelölte meg apjaként, igazat mondott. Az is elképzelhető, hogy Assur-nirári fia, de sokkal valószínűbb, hogy a katonai arisztokrácia egy képviselője, talán Samsi-ilu utódja volt.
Források
- Világtörténet tíz kötetben, Kossuth Kiadó, 1967. 509–510. o. I. M. Gyjakonov: Urartu és Transzkaukázia, a kimmerek és szkíták
- Világtörténet tíz kötetben, Kossuth Kiadó, 1967. 531. o. I. M. Gyjakonov: Asszíria
- Encyclopædia Britannica
- Stephen Bertram: Handbook to Life in Ancient Mesopotamia, Oxford University Press, 2003. 103. o. ISBN 978-019-518364-1
| Előző uralkodó: III. Assur-dán |
Asszíria királya
i. e. 755/753 – i. e. 746 |
Következő uralkodó: III. Tukulti-apil-ésarra |
