Uzsorás szerződés

A Uzsorás szerződés jelentősége társadalmunkban tagadhatatlan. Idővel a Uzsorás szerződés meghatározó tényezővé vált a mindennapi élet különböző területein. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a Uzsorás szerződés döntő szerepet játszik a mai világ alakításában. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Uzsorás szerződés relevanciáját és szerepét a különböző területeken, valamint a jövőre nézve. Részletes elemzéssel igyekszünk jobban megérteni a Uzsorás szerződés jelentőségét ebben a folyamatosan változó világban.

Id. Lucas Cranach: Jézus kiűzi az uzsorás kufárokat a templomból

Az uzsorás szerződés a polgári jogban a másik szerződő fél helyzetének kihasználásával, feltűnően aránytalan előny kikötésével kötött szerződés.

Az uzsora szó eredete

Etimológia: középkori latin usuria ’kölcsönadás kamatra’, ’uzsora’ < latin ūsūra ’kamat’ < latin ūsus ’használat’ < latin ūtor, ūtī, ūsus sum ’használ’.
Az usura a római jogban eredetileg egyszerűen kamatot jelentett. Bár a kamatlábat az ókori Rómában már a XII táblás törvényben korlátozták, a kamatmaximumot sokszor nem tartották be. Kialakult ezért a fogalom negatív értelmezése, tehát az uzsora embertelen mértékű kamatot jelentett. Ez a jelentése mára kizárólagossá vált.

Az uzsorázásra használt népies kifejezés az interezés,[1][2] mely a népies és kissé régies interes /interesz/ ’kamat’ szóból ered, ami pedig latin eredetű vándorszó.

Története Magyarországon

Az 1883. évi XXV. törvényben

(azóta hatályon kívül helyezték)

Az uzsora esetei

Egyszerű esetben „aki másnak szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, ... túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak vagy a kezesnek anyagi romlását előidézni, vagy fokozni alkalmasak, vagy ... a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között szembeötlő aránytalanság mutatkozik”

Minősített eset, vagyis súlyosabb büntetési tétel járt ha elpalástolása; az adós becsületszavával, esküvel, ígérettel megerősíttetése; üzletszerűsége; esztendőn belül visszaesés történt

Büntetése

Az egyszerű uzsora büntetése 1-6 hónapig terjedt fogház és 100-1000 forintig közötti pénzbüntetés, s mint fakultatív mellékbüntetés, hivatalvesztés. A minősített uzsoránál a fogházbüntetés 2 évig, a pénzbüntetés 4000 forintig terjedt, a fent említett mellékbüntetés kötelező, emellett ha a településen, országban nem honos személy volt, kiutasíthatták. A százaléklábra vonatkozóan meghatározták, hogy a 8%-ot meg nem haladó kamat uzsorát egyáltalán nem képezhet. Uzsora miatt a bűnvádi eljárást csak a sértett fél vagy vele jogi támogató/ rokoni kapcsolatban lévő személy 3 évi elévülési határidőn belül indíthatott. Az igazságügyi miniszter rendelete alapján is hivatalból üldözhették az uzsorás kamatszedést. Büntetést kizáró ok volt, ha a bűnös a felvett uzsorási előnyöket a megkapás napjától számított 5%-os kamattal visszaadja.

Az 1932. évi VI. törvénycikkben

Az uzsoráról szóló 1932. évi VI. törvénycikk a kérdésnek mind polgári jogi, mind büntetőjogi vonatkozásait szabályozta.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

1959. évi IV. törvény szerint

Az azóta hatályon kívül helyezett polgári törvénykönyv (a többször módosított 1959. évi IV. törvény) szerint:

  • Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés).[3][4]
  • Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani.[5], rendelkezik ha ez nem lehetséges[6].
  • Uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél viszont [7] a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni.[8][9]
  • Lehetőség volt az állam javára ítélni meg - rendszerint pénzben - a visszaszolgáltatást, ha szintén csalárd vagy sérelmet okozó félnek járna vissza.[10]
  • Ügyészek is indíthattak eljárást uzsorás esetekben.[11]

A hatályos szabályozás Magyarországon

2013. évi V. törvény

Az uzsorás szerződés fogalmát a hatályos Ptk. (2013. évi V. törvény) a következőképpen határozza meg: Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis.[4]

Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése körében a törvény úgy rendelkezik, hogy uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni.[12]

A semmisség körében a törvény előírja, hogy közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében és uzsorás szerződés esetén az ügyész keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.[11]

2023 januári számítás szerint[13] egy személyi kölcsön teljes kamat terhe nem haladhatja meg a 37,0%-ot, egyéb hitelek esetén sem lehet 52,0%-nál nagyobb visszafizetési összeget kérni, mert az jogtalan (erkölcstelen) nyerészkedésnek minősül.

Jegyzetek

  1. ↑ Magyar Nemzet Online[halott link] – Öngyilkosság „interezés” miatt. 2008. február 20.
  2. ↑ Magyar Nemzet Online[halott link] – Miért nem jelentik fel az uzsorásokat? 2010. május 13.
  3. ↑ 1959. évi IV. törvény 202. §
  4. ↑ a b 2013. évi V. törvény 6:97. §
  5. ↑ 1959. évi IV. törvény 237. § (1) bek.
  6. ↑ 1959. évi IV. törvény 237. § (2) bek.
  7. ↑ az egyetlen eltérés a két törvényszöveg között: csak az 1959. évi IV. törvényben szerepel
  8. ↑ 1959. évi IV. törvény 237. § (3) bek.
  9. ↑ 2013. évi V. törvény 113. § (3) bek.
  10. ↑ 1959. évi IV. törvény 237. § (4) bek.
  11. ↑ a b 2013. évi V. törvény 6:88. § (4) bek.
  12. ↑ 2013. évi V. törvény 6:113. § (3) bek.
  13. ↑ Portfolio: Itt az új év, 52 százalék is lehet a THM a hiteleknél. Portfolio.hu, 2023. január 2. (Hozzáférés: 2025. március 2.)

Kapcsolódó szócikkek

Külső hivatkozások

  • Gáspárdy László: Az uzsora néhány időszerű társadalmi és polgári jogi kérdése. Ügyészségi Kiskönyvtár 18. (1965)
  • A Pallas nagy lexikona