Csicskáztatás
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Csicskáztatás hatását a mindennapi élet különböző területein. A technológiára gyakorolt hatásától a társadalomban betöltött szerepéig a Csicskáztatás egyre fontosabb témává vált a mai világban. Mélyreható elemzéssel megvizsgáljuk, hogy a Csicskáztatás hogyan alakította ki a minket körülvevő világgal való interakciót, valamint milyen következményekkel jár a jövőre nézve. Ez a cikk a kezdetektől napjainkig igyekszik rávilágítani arra, hogy a Csicskáztatás milyen kulcsfontosságú szerepet játszik mindennapi életünkben, és hogyan fogja befolyásolni jelenünket és jövőnket.
A csicskáztatás a jelenkori Magyarország társadalmi jelensége, tulajdonképpen úr-szolgai, sőt rabszolgai viszonyt jelez. Becslések szerint 30-40 ezer fő él jelenleg csicskaként, elsősorban vidéken.
Jellemzői
Lényege, hogy jellemzően kiszolgáltatott, egyedülálló emberek fizetés nélkül, csupán ételért és lakhatásért cserébe dolgoznak munkaadóiknak, akik nyugdíjukat, segélyüket is elveszik tőlük.[1] Tipikusan peremhelyzetre szorult (hajléktalan, rokkantnyugdíjas, egyedülálló) embereket szerveznek be, és nevükben segélyt, kölcsönt vesznek fel, majd ezért cserébe munkát és táplálékot adnak nekik. Fizetést általában nem kapnak, lakhatási körülményeik jellemzően igen rosszak, táplálkozásuk egyoldalú. Könnyen kerül csicska szerepbe az uzsorázás során kilátástalan helyzetbe került adós, aki az ingyen munkával törleszti tartozását.
Források
Jegyzetek
További információk
- Rabszolgaság országok szerint - a Walk Free Foundation adatai
- Csicskáztatás a postánál
- Rabszolgaság Magyarországon: „Csicskáztattak, melóztattak és minden pénzemet elvették”
|
Ez a társadalomtudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |