Utu-héngál
A mai világban a Utu-héngál olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok embert érdekel. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Utu-héngál központi témává vált, amely a mindennapi élet különböző aspektusait érinti. A gazdaságra és politikára gyakorolt hatásától a kultúrában és a társadalomban betöltött szerepéig a Utu-héngál vita és vita tárgyává vált a nyilvános szférában. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Utu-héngál-hez kapcsolódó különböző szempontokat, azzal a céllal, hogy átfogó és részletes képet adjunk annak fontosságáról és hatásáról a mai világban.
| Utu-hé(n)gál | |
| lugal | |
 | |
| Uruk királya | |
| Uralkodási ideje | |
| i. e. 22. század[1] – | |
| Uralkodási évei | 6(?) |
| Elődje | – |
| Utódja | Ur-nammu |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | V. uruki dinasztia |
| Született | i. e. 22. század |
| Elhunyt | i. e. 22. század |
| Gyermekei | Ur-nammu(?) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Utu-hé(n)gál témájú médiaállományokat. | |
dUtu-héngál (vagy dUtu-hégál, dutu-ḫe2-ĝal2, 𒀭𒌓𒃶𒅅[2]) a sumer királylista szerint az V. uruki dinasztia egyetlen királya volt. A középső kronológia szerint i. e. 2119 – i. e. 2113 között uralkodott. Csak egyetlen évneve ismert, az elsőé: „mu dutu-ḫe2-ĝal2 lugal” – amikor Utu-héngál király (lett).[3] Megdöntötte az Akkád Birodalmat felváltó hegyi törzs, a gutik uralmát Tirigan legyőzésével, és Sumer más városaira is kiterjesztette hatalmát, sőt az akkád dinasztia címeit felvéve jelezte igényét a teljes uralomra. Ur katonai kormányzójává (sagin) Ur-nammut tette, aki egyes kutatók szerint a testvére, mások szerint a fia volt, egy harmadik verzió szerint a veje. Utu-héngál halála után Ur-nammunak – a királylista szerint a III. uri dinasztia első uralkodója – és utódjának Sulginak sikerült egész Mezopotámia egyesítése.
Nevének jelentése „Utu bősége”, a ḫe2-ĝal2 szó szerinti jelentése: „legyen”.
Jegyzetek
- ↑ középső kronológia
- ↑ Epsd Museum: Hegal
- ↑ Utu-héngál évnevei
Források
- A. Leo Oppenheim: Az ókori Mezopotámia. 2. kiad. Budapest: Gondolat. 1982. ISBN 963 281 151 8
- Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8
- Komoróczy Géza. A šumer irodalmi hagyomány – Tanulmánygyűjtemény (magyar nyelven). Budapest: Magvető Könyvkiadó (1979). ISBN 963-270-985-3
