Utolsó napjaim
Ebben a cikkben a Utolsó napjaim fontosságát a mai társadalomban tárgyaljuk. A Utolsó napjaim számos területen releváns témává vált, a politikától a populáris kultúráig. Hatása világszerte kiterjed, vitákat és elmélkedéseket generál az életünkre gyakorolt hatásáról. Részletes elemzésen keresztül a Utolsó napjaim különböző perspektívái és megközelítései kerülnek feltárásra azzal a céllal, hogy megértsék valódi természetét és jelentését a jelenlegi kontextusban. Továbbá megvizsgáljuk a Utolsó napjaim implikációit és következményeit a mai világban, így teljes áttekintést adva annak relevanciájáról és jelentőségéről.
| Utolsó napjaim Le Temps qui reste (Le Temps qui reste) | |
| 2005-ös francia film | |
| Rendező | François Ozon |
| Producer | Oliver Delbosc Marc Missonnier |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró | François Ozon |
| Főszerepben | Melvil Poupaud Christian Sengewald Valeria Bruni-Tedeschi Jeanne Moreau |
| Zene | Valentin Slivestrov |
| Operatőr | Jeanne Lapoirie |
| Vágó | Monica Coleman |
| Jelmeztervező | Pascaline Chavanne |
| Gyártás | |
| Gyártó | Fidélité Productions France 2 Cinéma Banque Populaire Images 5 Canal+ Studio Canal TPS Star |
| Ország |  Franciaország |
| Nyelv | francia angol német |
| Játékidő | 85 perc |
| Költségvetés | 5 millió EUR |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Strand Releasing (U.S.) |
| Bemutató |  2005. május 16. (Cannes) 2006. május 26. |
| Korhatár | .svg){kind=icon} III. kategória (F/2871/J) |
| További információk | |
Az Utolsó napjaim (Le Temps qui reste) 2005-ben bemutatott francia filmdráma François Ozon rendezésében.
Tartalom
Romain 31 éves sikeres homoszexuális fotóművész. Egy divatfotózás során elájul, az orvosi kivizsgálás során kiderül, hogy áttétes rákbeteg 3%-os túlélési eséllyel. Romain úgy dönt, hogy nem teszi ki magát a kemoterápiának. Szakít élettársával, Sashával. Nővérével évek óta rossz a kapcsolata. A családjának nem árulja el a betegségét, kivéve a vidéken élő szintén súlyos beteg nagymamájának, akinél egy hétvégét tölt. Utazása során Romain megismerkedik egy kávézóban a pincérnővel, aki megkéri, hogy ejtse teherbe, mivel a férje képtelen rá. A fiú elutasítja a kérést azzal az indokkal, hogy nem szereti a gyerekeket. Romain nővére kezdeményezi a kibékülést, amit ő el is fogad. Romain állapota romlani kezd. Felkeresi a pincérnőt, és közli vele, hogy meggondolta magát. Hármasban szeretkeznek és teherbeejti a nőt. Az utolsó napjain még végrendelkezik a születendő gyermeke javára. Teljesen legyengült állapotban kifekszik a tengerpartra a többi napozó közé. A Nap lemegy, egyedül marad a parton mozdulatlanul.
Szereplők
- Melvil Poupaud – Romain
- Jeanne Moreau – Laura
- Valeria Bruni Tedeschi – Jany
- Daniel Duval – Le père
- Marie Rivière – La mère
- Christian Sengewald – Sasha
Díjak, jelölések
- Valladolid-i Nemzetközi Filmfesztivál (2005)
- díj: legjobb színész – Melvil Poupaud
- díj: Ezüst Kalász – François Ozon
- jelölés: Arany Kalász – François Ozon
Külső hivatkozások
- Utolsó napjaim a PORT.hu-n (magyarul)
