Tüzes tarkalepke
Ma a Tüzes tarkalepke-ről szeretnénk beszélni, mivel ez egy olyan téma, amely az utóbbi időben egyre fontosabbá vált. A Tüzes tarkalepke minden korosztálytól és érdeklődési körtől függetlenül felkeltette az emberek figyelmét, mivel hatása a mindennapi élet különböző területeire kiterjed. A politikától a szórakoztatásig a Tüzes tarkalepke jelentős nyomot hagyott a mai világban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Tüzes tarkalepke-hez kapcsolódó különféle szempontokat, a történetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Biztosak vagyunk benne, hogy érdekes és releváns információkat fog találni a Tüzes tarkalepke-ről, amely lehetővé teszi, hogy jobban megértse ezt a jelenséget és annak mai jelentőségét.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Imágó
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Melitaea didyma (Esper, 1778) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tüzes tarkalepke témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tüzes tarkalepke témájú médiaállományokat és Tüzes tarkalepke témájú kategóriát. |
A tüzes tarkalepke (Melitaea didyma) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába tartozó faj.
Elterjedése
Eurázsiai faj; törzsalakja Közép-Európában él. Magyarországon általánosan elterjedt és gyakori. Hazánkban két alfaja fordul elő:
- Melitaea didyma ssp. crasnensis,
- Melitaea didyma ssp. austria
— utóbbi csak Nyugat-Magyarországon.
Megjelenése
Szárnyának fesztávolsága kb. 34–36 mm. A nőstény valamivel nagyobb a hímnél. A többi Melitaea fajnál kevésbé mintázott. A hátulsó szárnyak krémfehér alapszínű feketén pettyezett fonákján két tűzvörös harántsáv húzódik. A nőstény barnásvörös, zöldes árnyalatú.
Elülső szárnyán a külső fekete szegélyt csak helyenként vagy egyáltalán nem kötik össze az érközökben kicsúcsosodó ívek a belső fekete foltsorral. A foltsor pettyeinek többsége elszigetelt, legfeljebb csak a cu erek végződésénél kapcsolódik. A hím alapszíne élénk tűzvörös, változatos, szabálytalan alakú foltjai koromfeketék. A legnagyobbak a kacskaringós középső sor foltjai. Hátulsó szárnyának foltsorainak lefutása egyenletesebb. A tőteret változatos kiterjedésű fekete behintés vagy foltok tarkítják. A hátsó szárny fonákja krémszínű, sárgásfehér, esetleg finom zöldes hintéssel. A tőtéren végighúzódó kanyargós, elágazó, vörös sáv a középtéren lapos hullámot vet. A kapilláris csík helyén az érközökben fekete pontok vannak, az erek végén, a rojtban pedig apró, fekete vonalkák.
Potroha finoman gyűrűs.
A hernyó kékesszürke, durva sárgásfehér pontokkal, sárga oldalvonalakkal és vörösessárga áltüskékkel.
Életmódja
Az oligofág hernyó lágyszárúak leveleit rágja. Fő tápnövényei:
- az Plantago spp. és
- a gyújtoványfű (Linaria spp.) fajok.
További tápnövényei:
- Veronika (Veronica),
- macskagyökér (Valeriana)
- ökörfarkkóró (Verbascum)
A lepke nektárt szív. Hernyó állapotban telel át.
Magyarországon májustól júliusig repül. A M. d. ssp. austria alfajnak évente egy nemzedéke fejlődik ki, a M. d. ssp. crasnensisnek pedig hegy- és dombvidékeken egy, az Alföldön (a Tiszántúlon) viszont kettő.
Száraz, meleg helyeken: gyepekben, kaszálókon, virágos réteken, sziklafüves hegyoldalakon él kb. 2000 m magasságig. A hagy- és dombvidékeken gyakoribb, mint a síkon.
Alfajok, változatok
- Melitaea didyma ssp. didyma (törzsváltozat) — szárnya élénk tűzvörös, fekete rajzolata szabálytalan, a hátsó szárny fonákja krémszínű két narancssárga szalaggal, szegélyén fekete foltocskák sorakoznak.
- Melitaea didyma ssp. ambra
- Melitaea didyma ssp. austria,
- Melitaea didyma ssp. carminea
- Melitaea didyma ssp. chimaera
- Melitaea didyma ssp. crasnensis — szárnyának fonákja sötétebb, több rajzolattal
- Melitaea didyma ssp. meridionalis — dél-európai
- Melitaea didyma ssp. turkestanica
Rokon fajok
Legközelebbi rokona a kis tarkalepke (Melitaea trivia).
Források
- Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935 ISBN 963 281 896 2 p. 54.
- Szalkay József: Melitaea didyma[halott link]
- kitaibel.hu: Melitaea didyma
További információk
- tüzes tarkalepke - Melitaea didyma (Esper, 1778). izeltlabuak.hu . . (Hozzáférés: 2018. július 6.)
