Jelenleg a Turfani-medence olyan téma, amely a társadalom különböző területein nagy jelentőséggel bír. A politikától a populáris kultúráig a Turfani-medence állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. Idővel a Turfani-medence iránti érdeklődés megnőtt, ami mélyebb kutatásokhoz, valamint a fontosságáról és következményeiről szóló vitákhoz vezetett. Ebben a cikkben a Turfani-medence-hez kapcsolódó különböző perspektívákat és megközelítéseket fogjuk megvizsgálni, hogy szélesebb és részletesebb képet nyújtsunk erről a ma oly fontos témáról.
Turfani-medence | |
![]() | |
Földrajzi adatok | |
Terület | 40-50 ezer km² |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Turfani-medence témájú médiaállományokat. |
A Turfani-medence vagy más nevein Turpani-depresszió vagy Lukcsuni-medence (kínai: 吐魯番盆地) Kínához tartozó süllyedékterület Belső-Ázsiában.[1]
Az ÉNy-kínai, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területhez tartozó kb. fél-Magyarországnyi terület a Tien-san déli lábánál, a hegység keleti végződésénél fekszik. Mintegy 200 km hosszú és 70 km széles tektonikus süllyedék.[1] A medence magába foglalja a teljesen száraz Ajdingköl tavat , amely -154 méteres mélységével az ország legalacsonyabb pontja, és a második vagy a harmadik legalacsonyabb mélyedés a Földön.
A medence északi peremén található a híres Turfani-oázis, Turpan városával.
Éghajlata szélsőséges, kontinentális sivatagi, rendkívül száraz, szeles és forró. A vízforrásoktól távol a medencét nem fedi növényzet, a mezőgazdaság az oázisra korlátozódik.