Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Trieri Miasszonyunk-templom hatását különböző kontextusokban és helyzetekben. A Trieri Miasszonyunk-templom az utóbbi években egyre aktuálisabb téma, hatása a személyestől a szakmai szintig terjed. Az elemzés során megvizsgáljuk a Trieri Miasszonyunk-templom számos aspektusát, és azt, hogy ezek hogyan formálták megértésenket és tapasztalatainkat az élet különböző területein. A társadalomra gyakorolt hatásától a technológiára gyakorolt hatásáig, a művészetben és a kultúrában betöltött relevanciáján keresztül a Trieri Miasszonyunk-templom olyan átfogó témává vált, amely megérdemli, hogy alaposan megvizsgáljuk. Ezzel a cikkel arra törekszünk, hogy teljes és objektív képet adjunk a Trieri Miasszonyunk-templom-ről és annak fontosságáról a mai világban.
![]() |
Ez a templom a világörökség része |
Trier római kori műemlékei, a Szent Péter-dóm és a Miasszonyunk-templom | |
| |
![]() | |
A templom déli és nyugati szárnya | |
Vallás | katolicizmus |
Egyházmegye | Trieri egyházmegye |
Építési adatok | |
Építése | 1260 |
Stílus | gótika |
Világörökségi adatok | |
Világörökség-azonosító | 367-009 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | I, III, IV, VI |
Felvétel éve | 1986 |
Település | Trier |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
A Trier római kori műemlékei, a Szent Péter-dóm és a Miasszonyunk-templom weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Trier római kori műemlékei, a Szent Péter-dóm és a Miasszonyunk-templom témájú médiaállományokat. | |
A trieri Miasszonyunk-templom a város központjában található, közvetlenül a dóm mellett. A marburgi Erzsébet-templom mellett ez Németország legrégebbi gótikus temploma. Szűz Mária mellett a templom védőszentje Szent Lőrinc is.
Ezen a helyen eredetileg egy kettős bazilika állt, amelyet 882-ben a normannok leromboltak. A 10. században ezt a templomot egyhajós formában újjáépítették.
A templom építését Theoderich von Wied kezdte el 1230-ban, de néhány év múltán kimerültek az anyagi eszközei. Az építkezés csak 1243-ban, a kölni egyházmegyében végzett gyűjtés után indult újra.
A templom jellegzetessége a kereszt alakú alaprajz. A központjából négy sokszögű szárny nyúlik ki, amelyekben kápolnák találhatók. Az alaprajz egy tizenkétszirmú rózsához hasonlít, amely Szűz Mária jelképe (rosa mystica). Ugyanakkor utal Izrael tizenkét törzsére és a tizenkét apostolra is. Az apostolok képe illetve az Apostoli hitvallás tizenkét pontja a tizenkét tartóoszlopra van festve.
A valamikori gazdag berendezés a francia forradalmi csapatok fosztogatásai és a második világháború következtében erősen megfogyatkozott.
1951-ben XII. Piusz pápa a basilica minor címet adományozta a templomnak. 1986-ban a templom, a trieri Szent Péter-dómmal és a trier római kori műemlékeivel együtt a világörökség része lett.