Tribecs-hegység
A ma bemutatott cikkünkben a Tribecs-hegység lenyűgöző világába fogunk beleásni, feltárva annak sokrétű oldalát és a mai társadalomban betöltött relevanciáját. Az eredetétől a mai hatásig részletesen megvizsgáljuk, hogy a Tribecs-hegység milyen alapvető szerepet játszott az emberek életében, a történelemben, a kultúrában, az üzleti világban, a technológiában vagy bármely más területen, amelyet el lehet képzelni. Egy kimerítő és gazdagító elemzésen keresztül feltárjuk a Tribecs-hegység legrelevánsabb és legmeglepőbb aspektusait, és olvasóinknak átfogó és teljes képet adunk erről az izgalmas témáról.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Tribecs–hegység | |
 | |
| Magasság |
|
| Hely |  Szlovákia |
| Hegység | Északnyugati-Kárpátok |
| Legmagasabb pont | Nagy-Tribecs (829 m) |
| Elhelyezkedése | |
 Tribecs–hegység
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 48° 30′, k. h. 18° 20′48.500000°N 18.333333°EKoordináták: é. sz. 48° 30′, k. h. 18° 20′48.500000°N 18.333333°E | |
 | |
| Térkép | |
 | |
| A Tribecs-hegység fekvése | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tribecs–hegység témájú médiaállományokat. | |
A Tribecs-hegység (szlovákul Tribeč, németül Tribetzgebirge) az Északnyugati-Kárpátok belső, kristályos vonulatához tartozó hegység a Kisalföld északi peremvidékén Szlovákiában. Legmagasabb pontja a 829 m magasságot elérő Nagy-Tribecs (szlovákul Veľký Tribeč).
Tagolódása
- Zobor-hegység: A Tribecs-hegység déli részét képező Zobor-hegység, Nyitra városánál éri el a Kisalföldet. Gránit alapzatát mészkő borítja. Legmagasabb csúcsai a 616 m tengerszint feletti magasságot elérő Zsibrica (szlovákul Žibrica) és az 587 m magas Zobor-hegy, melynek déli lejtőin fekszik Nyitra Zobor elnevezésű városrésze. Erdeit főként tölgyesek alkotják.
- Gímes: A Gímes (régiesen Ghymes, szlovákul Jelenec) vonulata Zobortól északkeletre fekszik, választóvonalukat a Zsére és Menyhebédszalakusz községek közötti hegyszűkület képezi.
- Nagy-Tribecs (szlovákul Veľký Tribeč): Központi vonulata a Nagy-Tribecs, Gímestől északkeletre húzódik. Legmagasabb pontja a 829 m magas Nagy-Tribecs.
- Razgyel-hegycsoport (szlovákul Rázdiel): A hegység legkeletibb részlete, mely a Madaras és az Újbányai-hegység közé ékelődik. Előbbihez a Pálosnagymezőnél, utóbbihoz a Kisülésnél található nyereggel kapcsolódik. A Nagy-Tribecs vonulatához Kicőnél csatlakozik. Legmagasabb pontja a 799 m magas Sólymos (szlovákul Sokolec, németül Dürrwald).[1]
Természetvédelmi területei
- Zobori erdősztyeppe természetvédelmi terület (szlovákul Zoborská lesostep). Területe 23 hektár. 1952-ben nyilvánították védetté.
- Zsibrica természetvédelmi terület (szlovákul Prírodná rezervácia Žibrica). 68 hektárnyi területe 1954 óta védett.
A Cifra kankalin előfordulását már a 20. század első harmadában megállapították.[2]
Források
- Odescalchi Livius 1922: Über den vorgeschlichtligen Festungswall auf dem Berge Tribeč. Sitzungsberichte der Anthropologischen Gesellschaft in Wien, Jahrgang 1921–1922. Wien, 13–18. (szlovákul kéziratban: O prähistorickom pevnostnom vale na vrchu Tribči)
- Hoffmann István 2019: Ómagyar kori helynévmintázatok a Zsitva völgyében. Helynévtörténeti Tanulmányok 15, 49-88.
- Pavol Eliáš st. 2020: O autorstve rukopisu o predhistorickom obrannom vale na vrchu Tribeč. Bull. Slov. Bot. Spoločnosti 42/2, 205–208.