Tomürisz

Üdvözöljük a Tomürisz-ről szóló cikkben. Ebben az írásban elmélyülünk a Tomürisz izgalmas világában, feltárva jellemzőit, jelentőségét és relevanciáját a különböző területeken. A Tomürisz sokak érdeklődését és kíváncsiságát felkeltő téma, hiszen jelentős hatással van a kortárs társadalomra. Ezen a vonalon fogunk elmélyülni a Tomürisz-hez kapcsolódó legrelevánsabb szempontokba, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. Az eredetétől a fejlődéséig, beleértve a mai hatást is, a Tomürisz különböző aspektusaival fogunk foglalkozni, hogy teljes és gazdagító elemzést nyújthassunk.

Tomürisz
Tomürisz Andrea del Castagno elképzelése szerint
Tomürisz Andrea del Castagno elképzelése szerint
A Masszagéták királynője
ElődjeA férje
Születetti. e. 6. század
Közép-Ázsia
Elhunyti. e. 6. század
Közép-Ázsia
GyermekeiSpargapises
A Wikimédia Commons tartalmaz Tomürisz témájú médiaállományokat.
17. századi festmény Tomüriszról
Tomürisz vérbe mártatja Kurus fejét. Rubens festménye

Tomürisz (kelet-iráni: Tahmirih, „Bátor”[1]) a masszaget szövetség ászi királynője volt; a mai Türkmenisztán, Afganisztán, Kazahsztán és Üzbegisztán egy részén uralkodott.[2][3][4][5] Hérodotosz szerint Tomürisz győzte le és végeztette ki II. Kurus perzsa királyt, az Óperzsa Birodalom alapítóját.

Története

Tomürisz és fia Szpargapiszész is iráni származásúak,[1] mivel először görög források írtak róluk, a nevük hellén formája használatos leginkább.

Számos görög történetíró megírta Tomürisz legendás történetét, mely szerint a királynő legyőzte a területe meghódítására érkező II. Kurus perzsa királyt és lefejeztette. Az első klasszikus történetíró, aki lejegyezte a történetet, Hérodotosz volt az i. e. 5. században, de Sztrabón, Polüainosz, Cassiodorus, valamint Iordanes is említi, utóbbi a Getica (A gótok eredete és tettei) című művében.[6] Hérodotosz szerint Kurus először csapdába csalta a masszagétákat, hátrahagyott egy tábort bőséges lakomával és borral, és mikor a masszagéták seregének egyharmada itt álomba merült (mert nem voltak hozzászokva a borhoz), lecsaptak rájuk és többségüket foglyul ejtették, köztük a sereg vezérét, Tomürisz fiát, Szpargapiszészt is, aki felébredvén szégyenében öngyilkos lett (Hérodotosz: 1.211).[7][8] Tomürisz ezt követően minden erejével azon volt, hogy legyőzze Kurust, a második csatában a masszagéták kerekedtek felül és lemészárolták a perzsákat. Kurus is a harctéren esett el, Tomürisz megkerestette a testét, levágatta a fejét és egy vérrel teli tömlőbe mártotta: „Bár élek és győztem, mégis megöltél engem, mert fiamat csellel elfogtad, ezért, ahogy megígértem, kielégítem vérszomjadat!” (Hérodotosz: 1.214).[7][8] Xenophón szerint azonban saját ágyában halt meg békében.[9]

Megjelenése a művészetekben

William Shakespeare VI. Henrik című drámájában Auvergne grófnője így szól:

„

Kivetve a tőr: hogyha jól sül el,
E tett olyan hiressé tesz, miként
Cyrus halála scytha Tomyrist.

”
– második felvonás, III. szín, fordította: Lehr Zsigmond[10]

Tomürisz történetét számos ismert művész megörökítette, köztük Rubens, Allegrini, Luca Ferrari, Mattia Preti, Gustave Moreau vagy Severo Calzetta da Ravenna.

Több író, költő is feldolgozta a történetet, többek között Halima Xudoyberdiyeva üzbég költőnő.[11]

A Kazakhfilm stúdió filmet forgat Tomüriszről Almira Turszin (Альмира Турсын) színésznő főszereplésével.[12]

Tomürisz a Civilization VI című videójátékban a szkíták uralkodónője.[13][14]

Az A Sound of Thunder amerikai metalegyüttes 2018-as It Was Metal című albumán szerepel egy Tomyris című dal, melyet a történelmi személyiség ihletett.[15]

Névadóként

Tomüriszről nevezték el a tomyris közép-ázsiai lepkefajt,[16] valamint az 590 Tomyris kisbolygót.

Jegyzetek

  1. ↑ a b F. Altheim und R. Stiehl, Geschichte Mittelasiens im Altertum (Berlin, 1970), pp. 127–8
  2. ↑ Karasulas, Antony. Mounted Archers Of The Steppe 600 BC-AD 1300 (Elite). Osprey Publishing, 2004, ISBN 978-1-84176-809-0, p. 7.
  3. ↑ Wilcox, Peter. Rome's Enemies: Parthians and Sassanids. Osprey Publishing, 1986, ISBN 0-85045-688-6, p. 9.
  4. ↑ Gershevitch, Ilya. The Cambridge History of Iran (Volume II). Cambridge University Press, 1985, ISBN 0-521-20091-1, p. 48.
  5. ↑ Grousset, René. The Empire of the Steppes. Rutgers University Press, 1989, ISBN 0-8135-1304-9, p. 547.
  6. ↑ The Origin And Deeds Of The Goths. ucalgary.ca, 1997. április 22. (Hozzáférés: 2010. május 14.)
  7. ↑ a b Hérodotosz. A görög-perzsa háború [archivált változat]. Budapest: Osiris Kiadó (2000). Hozzáférés ideje: 2019. május 25. [archiválás ideje: 2019. május 25.] 
  8. ↑ a b Halsall, Paul: Herodotus: Queen Tomyris of the Massagetai and the Defeat of the Persians under Cyrus. Internet Ancient History Sourcebook, 1998. augusztus 1. . (Hozzáférés: 2010. május 14.)
  9. ↑ Xenophon. Book VIII., Cyropaedia. The Project Gutenberg. Hozzáférés ideje: 2019. május 25. 
  10. ↑ William Shakespeare. VI. HENRIK KIRÁLY. • ELSŐ RÉSZ.. Magyar Elektronikus Könyvtár (1886). Hozzáférés ideje: 2019. május 24. 
  11. ↑ Halima Xudoyberdiyeva nishon bilan taqdirlandi (üzbég nyelven). BBC, 2017. május 17. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
  12. ↑ Акан Сатаев раскрыл имя актрисы, которая сыграет Томирис (orosz nyelven). Tengrinews.kz, 2018. február 16. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
  13. ↑ Civilization VI: Tomyris Leads Scythia. Official Civilization Website, 2016. augusztus 9. (Hozzáférés: 2016. augusztus 27.)
  14. ↑ Tomyris of the Scythians will slake your thirst for blood in ‘Civilization VI’. Digital Trends, 2016. augusztus 9. (Hozzáférés: 2016. augusztus 24.)
  15. ↑ Tomyris by A Sound of Thunder. (Hozzáférés: 2018. július 20.)
  16. ↑ Butterflies and Moths of the World. Natural History Museum Website. (Hozzáférés: 2016. szeptember 22.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tomyris című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

  • Konrat Ziegler: Tomyris. In: Paulys Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft. Bd. VI A,2, J. B. Metzler, Stuttgart 1937, Sp. 1702–1704.
  • Tomyris. In: Eric M. Moormann, Wilfried Uitterhoeve: Lexikon der antiken Gestalten. Mit ihrem Fortleben in Kunst, Dichtung und Musik (= Kröners Taschenausgabe. 468. kötet). Kröner, Stuttgart 1995, ISBN 3-520-46801-8, 684–687. oldal
  • Ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap