Tokalakúak
Ebben a cikkben a Tokalakúak témával foglalkozunk, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző körökben és területeken. A Tokalakúak évtizedek óta tanulmányozás, elemzés és elmélkedés tárgya volt, és relevanciája ma is növekszik. Az idők során a Tokalakúak különböző módon hatott az emberekre, a társadalmakra és a közösségekre, végtelen véleményeket, álláspontokat és megközelítéseket generálva. Ebből az alkalomból elmélyülünk a Tokalakúak legrelevánsabb, legvitatottabb és legjelentősebb aspektusaiban, hogy elmélyüljünk annak fontosságában, és megértsük hatását a különböző kontextusokban.
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő jura - jelen | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Család | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tokalakúak témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tokalakúak témájú kategóriát. |
A tokalakúak (Acipenseriformes) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának egyik rendje. Két élő család, 6 nem és 31 faj. Korábban kecsegealakúaknak (Chondroganoidea) hívták őket.
Kialakulásuk egészen a dinoszauruszokig, azaz több mint 200 millió évvel ezelőttre vezethető vissza. Az ide sorolt fajok többsége Észak-Amerikában, a Ponto-Kaszpi régióban Kelet-Ázsiában és Szibériában fordul elő. A fajok tokhalak két kanalasorrú faj kivételével, melyek közül az egyik Észak-Amerikában, a másik Kínában él.
E jellemzően nagyra növő halfajokat az intenzív halászat és a folyószabályozások fenyegetik. Az ikrájukból készített értékes kaviár miatt akár az orvhorgászatuk is gazdasági haszonnal kecsegtet. Emiatt több faj állománya annyira lecsökkent, hogy a kihalás fenyegeti őket.
Származásuk, elterjedésük
Az északi félteke tengereiben és/vagy az azokba ömlő folyókban élnek úgy, hogy több tengeri faj a folyókba vándorol ívni. Nagyobb számban a Fekete-, az Azovi- és a Kaszpi-tengerben, valamint az Aral-tóban és vízrendszerükben fordulnak elő. Életterüket és a mozgásukat korlátozza, hogy a folyók szabályozása több ívóhelyüktől elvágta őket.
A rendbe tartozik a Magyarországon is ismert és régebben halászott viza.
Megjelenésük, felépítésük
Fejük ormányban végződik. Bár a csontos halak közé tartoznak (a fosszilis alakoknak csontos váza volt), vázuk többnyire porcos – a csontosodás hiánya másodlagos jelenség. Testük többé-kevésbé csupasz, azt mindössze elszórt, apró bőrcsontok és vértpikkelyek (ganoid pikkelyek) fedik. Úszóik alapja széles. Belükben általában csavarvonalú redő alakult ki.
Rendszertani felosztásuk
A rendbe két élő és két kihalt család tartozik:
- Valódi tokfélék (Acipenseridae)
- Kanalastokfélék (Polyodontidae)
- Chondrosteidae – kihalt
- Errolichthyidae – kihalt
Források
- Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 538. o. ISBN 963-9257-17-6
- Rideg Árpád, Pannonhalmi Miklós: Vizák születése Homokmégyen (magyar nyelven). hallepcso-fishpass.eu, 2009. május 19. . (Hozzáférés: 2010. december 19.)
További információk
- A rend adatlapja a FishBase oldalán. FishBase. (Hozzáférés: 2010. október 23.)
- 161063 A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. december 19.)
- Acipenseriformes (angol nyelven). BioLiB.cz. (Hozzáférés: 2010. december 19.)
- Order Acipenseriformes (angol nyelven). ADW: Animal Diversity Web. (Hozzáférés: 2010. december 19.)
