Thunnus tonggol
Ma a Thunnus tonggol olyan téma, amely nagy érdeklődést vált ki a társadalomban. Akár történelmi jelentősége, akár az emberek életében betöltött jelentősége, akár a világra gyakorolt hatása miatt, a Thunnus tonggol sok ember figyelmét felkeltette. A Thunnus tonggol eredetétől a különböző területekre gyakorolt hatásáig vitákat, ellentmondásos véleményeket és végtelen kutatásokat generált. Ebben a cikkben a Thunnus tonggol-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak jelentését, hatását és mai relevanciáját. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Thunnus tonggol hogyan befolyásolta a társadalmat, és hogyan marad továbbra is sokak érdeklődésére számot tartó téma.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kifogott példány Pakisztánból
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Adathiányos | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Thunnus tonggol (Bleeker, 1851) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Thunnus tonggol témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Thunnus tonggol témájú médiaállományokat és Thunnus tonggol témájú kategóriát. |
A Thunnus tonggol a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a makrélafélék (Scombridae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
A Thunnus tonggol előfordulási területe az Indiai-óceánban és a Csendes-óceán nyugati felén van. A Vörös-tengertől és Kelet-Afrikától kezdve Új-Guineáig található meg. Elterjedésének északi határát Japán, míg déli határát Ausztrália képezi. Újabban Új-Zéland vizeiben is észlelték.
Megjelenése
Az átlagos mérete 70 centiméter, de 145 centiméteresre is megnőhet. Az eddig kifogott legnehezebb példány 35,9 kilogrammos volt. 39 csigolyája van. A kisméretű tonhalak egyike. A második hátúszója magasabb, mint az első. A mellúszói rövidek vagy közepesen hosszúak. Az úszóhólyagja hiányzik, vagy kezdetleges. Az oldalai és hasi része ezüstös-fehérek, néhány áttetsző, ovális folttal, melyek vízszintes sorokba rendeződnek. A hátúszók, a mellúszók és a farok alatti úszó feketések; a második hátúszó és a farok alatti úszó végei sárgák. A fekete farokúszó sárgászöldes mintázatú.
Életmódja
Ez a tonhal a nyílt óceánok lakója; kerüli a zavaros és brakkvizeket. Általában 10 méteres mélységben tartózkodik. A 28 Celsius-fokos vízhőmérsékletet kedveli. A rajai különböző korú és méretű egyedeket is magukba foglalhatnak. Tápláléka kisebb halakból, kalmárokból és különböző rákokból és azok lárváiból áll.
Felhasználása
Ezt a tonhalat ipari mértékben halásszák. Főleg frissen, szárítva vagy sózva árusítják, de fagyasztva, füstölve vagy konzervdobozba téve is kapható. A sporthorgászok is kedvelik.
Források
- Thunnus tonggol (Bleeker, 1851) FishBase
- Collette, B.B. and C.E. Nauen, 1983. FAO Species Catalogue. Vol. 2. Scombrids of the world. An annotated and illustrated catalogue of tunas, mackerels, bonitos and related species known to date. Rome: FAO. FAO Fish. Synop. 125(2):137 p.
- Integrated Taxonomic Information System
- Swedish Museum of Natural History Ichthyology name database
