Mai cikkünkben a Tesszaláció lenyűgöző világába fogunk beleásni. Az eredetétől a mai relevanciájáig elmerülünk egy olyan utazásban, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Tesszaláció fontosságát a különböző területeken. Feltárjuk a társadalomra gyakorolt hatását, a populáris kultúrára gyakorolt hatását és a történelemben betöltött jelentőségét. Részletes elemzéssel megtudjuk, hogy a Tesszaláció hogyan formálta világunkat, és ma is érdekes és vita tárgya. Készüljön fel a teljes elmerülésre a Tesszaláció univerzumában és annak minden aspektusában.
![]() |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A tesszaláció az a folyamat, amikor egy kétdimenziós síkon egy geometriai formát ismételnek átfedés és rések nélkül. A folyamatot magasabb dimenziókra is ki lehet terjeszteni (pl. tér hézagmentes kitöltése). A tesszaláció megfigyelhető az ókori építészettől a modern művészetekig és a természetben is. Egy építészeti példa a granadai Alhambra tetőcserepei, mely a neves művészt, M. C. Eschert is inspirálta. A természetben a méhsejt felépítése is tesszaláció.
1618-ban Johannes Kepler dokumentálta először a tesszalációt. 1891-ben Jevgraf Fjodorov orosz krisztallográfus megfigyelései indították el a tesszaláció matematikai tanulmányozását. A számítógépes grafika gyakran használja a tesszalációs technikát téglalap alakú szerkezetek összeállítására. 3D testek analízise gyakran elég komplikált feladat. Ezért tesszalációs módszerekkel, kis hálózatokra való bontással közelítik. Ez a módszer felhasználható a végeselemes módszer alkalmazására is. Geodézikus kupoláknál is gyakran használják a tesszalációt. Erre példa a Walt Disney Világban a Föld-űrhajó-modell.
A transzlációs szimmetriákat a tapétacsoportokkal kategorizálják, melyekből 17-et tartanak nyilván.[1] Mind a 17 csoporttag látható a Alhambra-palotában (Granada, Spanyolország). A tesszalációs mintákra is érvényes a négyszín-tétel. A tétel szerint minden mintát ki lehet úgy színezni legfeljebb négy szín felhasználásával, hogy ne legyen két azonos színű szomszédos terület.
A szabályos tesszalációk teljesen szimmetrikusak, melyek egybevágó sokszögekből épülnek fel. Csupán háromféle szabályos tesszaláció létezik: egyenlő oldalú háromszögek, négyzetek és szabályos hatszögek.[2] A félig szabályos tesszalációk a szabályos sokszögek variációit használják. Más tesszalációk is ismertek, mint szabályos–nem szabályos, szimmetrikus–aszimmetrikus, fraktál- és egyéb változtatok.
A leghíresebb aperiodikus tesszaláció, a Penrose-féle csempézés két különböző sokszöget használ. A Penrose-féle csempézés az aperiodikus mintaosztályhoz tartozik, mely önismétléssel képződik, rekurziót használva.
A monohedrális mintázat[3] jellemzője, hogy minden minta egybevágó. Létezik spirális monohedrális mintázat, melynek alapeleme egy nemkonvex kilencszög.
Vegyes mintára példa a marrákesi mintázat.
Tesszaláció elvégezhető tórusz és gömb felületén is.