Tengerparttal nem rendelkező ország

A következő cikkben a Tengerparttal nem rendelkező ország-be fogunk beleásni, egy olyan témába, amely már évek óta érdeklődés és vita tárgya. A Tengerparttal nem rendelkező ország egy olyan téma, amely számos szempontot lefed, és különböző dimenziókkal rendelkezik, amelyeket érdemes megvizsgálni. A Tengerparttal nem rendelkező ország eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig különböző tudományágak szakértői tanulmányozásának és elemzésének tárgya volt. Ebben a cikkben megpróbáljuk a Tengerparttal nem rendelkező ország-et különböző nézőpontokból kezelni, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a nagyon releváns témáról. Reméljük, hogy ez az elemzés hozzájárul a Tengerparttal nem rendelkező ország-ről szóló ismeretek gazdagításához, és kiindulópontként szolgál a jövőbeli kutatásokhoz és elmélkedésekhez.

Tengerparttal nem rendelkező országok területe. Zöld: a tengerektől egyszeresen elzárt országok, lila: kétszeresen elzárt országok.

Tengerparttal nem rendelkező ország (angolul landlocked country) minden olyan állam, amelyet minden irányból szárazföld vesz körbe. 2012-ben 44, a vitatott státuszú államokkal (Koszovóval, Dél-Oszétiával, Hegyi-Karabahkal és a Dnyeszter Menti Köztársasággal, valamint a Seborga Hercegség mikronemzettel) együtt 49 ilyen ország létezett. Az ilyen státusz a történelem során mindig hátrányokkal járt, mert elvágta az országok lehetőségét a halászattól és a tengeri kereskedelem előnyeitől. A kereskedelem jelenleg egyre növekvő hányada bonyolódik vízi úton, nagy része tengereken. A part menti területek, régiók általában nagyobb népsűrűséggel és jobb gazdasággal rendelkeztek a tengertől elzárt társaiknál. Ezeket a hátrányokat elkerülendő, a legtöbb ország arra törekedett hogy legyen tengerparti határszakasza. A jelentősebb próbálkozások közé tartozott, amikor a Dunát nemzetközivé tették, amikor az első világháború után Lengyelország megkapta a lengyel folyosót; a Raguzai Köztársaság Neum városát önként az Oszmán Birodalomnak ajándékozta, csakhogy ne legyen közös határa Velencével - ez a terület most Bosznia-Hercegovina területéhez tartozik, amely segítségével tengeri kijárata van Horvátország belsejében.

Kétszeresen tengertől elzárt országok

Az ilyen országok attól különlegesek, hogy minden határszakaszukon olyan országok határolják őket, amelyek szintén nem rendelkeznek tengerparttal. Az egész világon csupán két ilyen ország van: Liechtenstein és Üzbegisztán. Az ilyen országok állampolgárainak legalább kétszer kell határt átlépniük, hogy tengerhez érjenek.

Megjegyzendő azonban, hogy az Üzbegisztánnal határos Kazahsztán és Türkmenisztán is rendelkezik „tengerparttal”, a Kaszpi-tenger mossa mindkét ország partját. Ez azonban nem része a világtengernek, hanem valójában egy hatalmas tó.

Majdnem tengerpart nélküli országok

Általában azokat az országokat szokták ide sorolni, ahol a teljes országhatárhoz képest a tengerpart hossza 5%-nál kevesebb. Ezek az országok csak egy keskeny szakaszon élhetnek a nyílt víz előnyeivel, gyakran csak korlátozott számú kikötőjük van.

Ilyen országok a következők (a kettőspont után a tengerpart aránya):

Tengerparttal nem rendelkező országok listája

Jegyzetek

Források

További információk