Tengerisünök
A Tengerisünök témája az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. A társadalomra gyakorolt hatásától a mindennapi életre gyakorolt hatásáig a Tengerisünök széles körű érdeklődést váltott ki különböző területeken. Ahogy folytatjuk a Tengerisünök feltárását és jobb megértését, új nézőpontok és kérdések merülnek fel, amelyek arra ösztönöznek bennünket, hogy elgondolkodjunk a Tengerisünök fontosságán és relevanciáján. Ebben a cikkben a Tengerisünök különböző aspektusaiba merülünk bele, megvizsgáljuk a hatását a különböző területeken, és megvitatjuk jelentőségét a jelenlegi kontextusban.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Alosztályok, öregrendek és rendek: | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tengerisünök témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tengerisünök témájú médiaállományokat és Tengerisünök témájú kategóriát. | ||||||||||||||||
A tengerisünök (Echinoidea) a tüskésbőrűek egyik fiatal osztálya.
Származásuk, elterjedésük
Körülbelül 1000 fajukat ismerjük; a világ minden tengerében akad belőlük.
Megjelenésük, felépítésük
Testük gömbölyded. Méretük változatos — legkisebb fajuk, a Clypeasteroida rend Fibulariidae családjába sorolt Echinocyamus scaber mindössze 6 mm hosszú.[1]
A tüskésbőrűekre jellemző meszes, mezodermális eredetű belső vázlemezek ebben az osztályban egységes belső mészvázzá forrtak össze. A mészváz a tengerisünök szimmetrikus váza. Ezen vannak a tüskék és a pedicelláriák, azaz a tüskék között növő fogókarocskák. A mészváz tetején van a végbélnyílás, az alján pedig egy 1–2 cm-es lyuk.
Szájszervük elnevezésére az „Arisztotelész lámpása” nevet használják.
Életmódjuk, élőhelyük
Egyes fajaik a tenger fenekén mászkálnak, mások homokba, kőbe fúrják magukat. Szájnyílásuk lefelé, végbélnyílásuk fölfelé áll. Moszatokat, szerves törmeléket és állatokat egyaránt esznek.
Felhasználásuk
A nemi mirigyeikben található eikozapentaénsav szív- és érrendszeri betegségek kezelésére alkalmas.
Rendszertani felosztásuk
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó cikkek
Képek
-
A tengeri sün váza. -
A tengeri sün vázán még van néhány tüske -
-
A vázlemezek egységes belső mészvázzá forrtak össze -
