Szükségállapot

A következő cikk a Szükségállapot témával foglalkozik, amely jelenleg nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Szükségállapot-et hosszú ideje tanulmányozzák és elemzik a terület szakértői, és hatása a társadalom különböző szféráit elérte. Ebből az alkalomból arra törekszünk, hogy alaposan elemezzük a Szükségállapot legfontosabb szempontjait, valamint foglalkozzunk különböző nézőpontokkal, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük jelentőségét és hatását. Egy részletes és szigorú elemzés révén átfogó képet kíván nyújtani a Szükségállapot-ről, hogy az olvasó széles körben és teljes körűen megértse ezt a témát.

Ez a szócikk a politikai-társadalmi helyzetről szól. Hasonló címmel lásd még: Szükségállapot (egyértelműsítő lap).
 Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.
Felfegyverzett francia rendőrök a 2015. november 13-i párizsi terrortámadás után bevezetett szükségállapot során[1]

A szükségállapot olyan helyzet, amelyben emberek egy nagyobb csoportjának egészsége, élete, tulajdona vagy a környezet közvetlen veszélynek van kitéve. A szükségállapot létrejöhet természetes okból (pl. az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető elemi csapás) és mesterséges úton (emberi cselekvés által pl. terrortámadás) is.

Magyarországon

A Magyar Köztársaság 2011. december 31-ig hatályos Alkotmánya szerint az Országgyűlés szükségállapotot hirdethet ki. E döntéshez a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt : szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki;
– A Magyar Köztársaság alkotmánya, 2011. március 15.[2]

Nem lehet országos népszavazást tartani – többek között – hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról[3]

Az Alaptörvény „Különleges jogrend”-nek nevezi a rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályokat.[4]

Ennek a legfontosabb rendelkezései a következők voltak:

  • Az Országgyűlés

a) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;

b) a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki.[5]

  • A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.[6]
  • A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.[7]

Jegyzetek

  1. ↑ Franciaország folytatja a légicsapásokat az Iszlám Állam ellen, nol.hu
  2. ↑ A Magyar Köztársaság alkotmánya, parlament.hu
  3. ↑ Alaptörvény 8. cikk (3) bek. h) pont
  4. ↑ Alaptörvény 48. cikk
  5. ↑ Alaptörvény 48. cikk (1) bek.
  6. ↑ Alaptörvény 48. cikk (2) bek.
  7. ↑ Alaptörvény 48. cikk (3) bek.

Kapcsolódó szócikkek