Szupergravitáció

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Szupergravitáció témáját, elemezve annak legrelevánsabb aspektusait és hatását különböző összefüggésekben. Az eredetétől a jelenlegi evolúcióig elmélyülünk azokban a részletekben, amelyek a Szupergravitáció-et az idők során jellemezték, valamint a témával kapcsolatos jövőbeli perspektívákat. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Szupergravitáció hogyan hatott a különböző területekre, a kultúrától a tudományig, a politikáig és általában a társadalomig. Hasonlóképpen átgondoljuk, hogy a Szupergravitáció milyen hatással volt az emberek mindennapi életére, valamint a globális panorámára. Végső soron ez a cikk átfogó képet kíván nyújtani a Szupergravitáció-ről, mély és gazdagító megértést biztosítva az olvasó számára ennek az izgalmas témának.

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A szupergravitáció egy olyan fizikai elmélet, amely összekapcsolja a szuperszimmetriát és a gravitációt. A szupergravitáció koncepciója az 1970-es években jelent meg. Ebben az időben egyes elméleti fizikusok azzal próbálkoztak, hogy az általános relativitáselméletet összeegyeztessék a részecskefizika más területeivel, különösen a szuperszimmetriával. Az első szupergravitációs elméleteket Julius Wess és Bruno Zumino dolgozták ki 1976-ban. Az elmélet a négydimenziós, szuperszimmetriás gravitációval foglalkozott, amelyben egy szupergravitációs mezőt vezettek be a szupergravitációs részecskék leírására.

A szupergravitáció fontos szerepet játszik a modern fizikában, különösen a részecskefizika és a kozmológia területén. Az elmélet segítségével az univerzum sötét anyagának és a sötét energiának a természete, illetve az univerzum keletkezése és fejlődése is jobban megérthető lenne. Az elméletnek azonban számos kihívással kell szembenéznie. Egyrészt a szupergravitáció matematikai leírása nagyon bonyolult, másrészt pedig kísérletileg sem bizonyított.

Irodalom

  • Dall'Agata, G., Zagermann, M., Supergravity: From First Principles to Modern Applications, Springer, (2021). ISBN 978-3662639788
  • E. Cremmer, B. Julia, J. Scherk: Supergravity theory in eleven dimensions, Physics Letters B, 76. kötet, 1978, 409–412 o.
  • Freedman, D. Z., Van Proeyen, A., Supergravity, Cambridge University Press, Cambridge, (2012). ISBN 978-0521194013
  • Lauria, E., Van Proeyen, A., N = 2 Supergravity in D = 4, 5, 6 Dimensions, Springer, (2020). ISBN 978-3030337551
  • Nath, P., Supersymmetry, Supergravity, and Unification, Cambridge University Press, Cambridge, (2016) ISBN 978-0521197021
  • P. van Nieuwenhuizen: Supergravity, Physics Reports, 68 kötet, 1981, 189–398 o.
  • Tanii, Y., Introduction to Supergravity, Springer, (2014). ISBN 978-4431548270
  • Rausch de Traubenberg, M., Valenzuela, M., A Supergravity Primer, World Scientific Press, Singapore, (2019). ISBN 978-9811210518
  • D.V. Volkov, V.A. Soroka: Higgs effect for Goldstone particles with spin 1/2, Pis'ma v ZhETF, 18. kötet, 1973, 529–523 o. (oroszul); JETP Letters, 18. kötet, 1973, 312–314 . o.(angolul)
  • Wess, P., Introduction To Supersymmetry And Supergravity, World Scientific Press, Singapore, (1990). ISBN 978-9810200985
  • Wess, P., Bagger, J., Supersymmetry and Supergravity, Princeton University Press, Princeton, (1992). ISBN 978-0691025308