Sztrela (műhold)

A mai világban a Sztrela (műhold) olyan téma, amely soha nem látott aktualitást kapott. Legyen szó tudományos, társadalmi, politikai vagy kulturális szféráról, a Sztrela (műhold) érdekesség és állandó vita tárgyává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Sztrela (műhold) új dimenziókat és kihívásokat öltött, és emberek millióinak életére van hatással szerte a világon. Ebben a cikkben a Sztrela (műhold)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. Elemezzük jelentőségét a jelenlegi kontextusban, és reflektálunk a jövőjére.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Sztrela (egyértelműsítő lap)
Sztrela
Típusspacecraft constellation

A Sztrela (oroszul: Стрела) szovjet-orosz katonai távközlésiműhold-típuscsalád. Példányai általában Koszmosz sorszámmal repültek.

Története

Az első szovjet alacsonypályás kommunikációs rendszereket 1961. október 30-tól a szovjet Minisztertanács megbízásából fejlesztette az ukrajnai Dnyipropetrovszkban a Junozsnoje tervezőiroda (OKB–586), amelynek vezetője Mihail Kuzmics Jangel volt. Az első Nyíl és Méhecske megnevezésű Koszmosz műholdak rögzítették a Földről kapott üzeneteket, majd vételi képesség esetén a vevőállomásra továbbították. Meghibásodás esetén nem volt lehetőség javításra, új műholdat kellett az adott pályára állítani.

A műholdak kialakításánál nagy figyelmet fordítottak a szabványosságra (sorozatgyártás, felépítés, szerkezet, alapvető fedélzeti rendszerek, elemek cserélhetősége – bővíthetőség, alkatrészgyártás).

Az évtizedek során szolgálatba állított műholdcsalád tagjai technikai fejlődésüket tekintve egymásra épültek (korszerűsödtek, feladatuk kibővült). Szolgálati idejük a kezdeti 3 hónapról fokozatosan több évre növekedett.

Műholdcsalád

Sztrela–1

Az első olyan műholdcsoport, amikor három egységet – Koszmosz–38, Koszmosz–39, Koszmosz–40 – egyetlen hordozórakétával bocsátottak pályára. Egyszerre több egység pályára állításával a kommunikációs területet azonnal lefedték. Az űreszköz felületét napelemek borították, éjszakai (földárnyék) energiaellátását újratölthető kémiai akkumulátorok biztosították.

Katonai- és kormányzati híradástechnikai feladatok ellátására tervezték, készítették. A Szovjetunió európai, távol-keleti, illetve tengeri (hadiflotta, kereskedelmi flotta) összeköttetésének felgyorsítására szolgált. Rádióüzenetek vételére (vevő), lejátszására (adó) szolgáltak.

A műholdak helyére a továbbfejlesztett Sztrela–1M egységek kerültek.

Sztrela–1M

A hadsereg és a kormányzat folyamatos kommunikációját (adás-vétel) segítette elő a műholdakkal összeköttetésben lévő földi, légi és tengeri rendszerekkel. A földi jelet (adás) beépített memóriájában rögzítette, majd a célállomás vételi pozíciójában lejátszotta. Nyolc műhold alkotta a célterület lefedési rendszerét. Az űreszköz felületét napelemek borították, éjszakai (földárnyék) energiaellátását újratölthető kémiai akkumulátorok biztosították. Az 1970. április 25. és 1992 között pályára állított 45 űreszközből 8 műhold műszaki hibás lett.

A műholdak helyére előbb a továbbfejlesztett Sztrela–2, majd a Sztrela–2M egységek kerültek.

Sztrela–2

  • GRAU-kódja: 11F611
  • Azonosító: Méh (oroszul: Пчела)
  • Első egység indítása: 1965. december 28.
  • Tömeg:
  • Napelemek teljesítménye:
  • Hordozóeszköz: Koszmosz–1
  • Tervezett élettartam: 6 hónap

A technikai fejlődésnek megfelelően nagyobb sávszélességet biztosított, megnövekedett működési sebesség mellett.

Sztrela–2M

  • GRAU-kódja: 11F626
  • Azonosító: Előörs (oroszul: Форпост)
  • Első egység indítása: 1970. június 27.
  • Tömeg: 850 kilogramm
  • Napelemek teljesítménye: 150 W
  • Hordozóeszköz: Koszmosz–3M
  • Tervezett élettartam: 6 hónap

Sztrela–3

Egyszerre 6 második generációs műholdat – Koszmosz–1617; Koszmosz–1618; Koszmosz–1619; Koszmosz–1620; Koszmosz–1621; Koszmosz–1622 – állítottak pályára.

Fejlesztésének, szolgálatba állításának célja, hogy leváltsa az első generációs Sztrela–1M, majd a Sztrela–2M egységeket. Feltöltött állapotban 12 műhold biztosította a folyamatos és nagy kapacitású kommunikációt.

2008-ban az új típusú Rodnyik rendszert kezdték bevezetni.

Sztrela–3M

  • GRAU-kódja: 14F132
  • Azonosító: Tavasz (oroszul: Родник)
  • Első egység indítása: 2005. december 21.
  • Hordozóeszköz: Koszmosz–3M
  • Tömeg: 225 kg
  • Napelemek teljesítménye:
  • Várható élettartam: 5 év

Források

  • Sztrela–1. iss-reshetnev.ru. (Hozzáférés: 2014. május 20.)
  • Sztrela–1. skyrocket.de. (Hozzáférés: 2014. május 20.)
  • Sztrela–1. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. május 20.)
  • Sztrela–1M. iss-reshetnev.ru. (Hozzáférés: 2014. május 20.)
  • Sztrela–1M. skyrocket.de. (Hozzáférés: 2014. május 20.)
  • Sztrela–1M. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. május 20.)
  • Sztrela–2. iss-reshetnev.ru. (Hozzáférés: 2014. május 20.)
  • Sztrela–2. skyrocket.de. (Hozzáférés: 2014. május 20.)
  • Sztrela–2M. skyrocket.de. (Hozzáférés: 2014. május 20.)
  • Sztrela–3. iss-reshetnev.ru. (Hozzáférés: 2014. május 20.)
  • Sztrela–3. skyrocket.de. (Hozzáférés: 2014. május 20.)
  • Sztrela–3M. skyrocket.de. (Hozzáférés: 2014. május 20.)