Szolyvai járás

Ennek a cikknek a célja a Szolyvai járás fontosságának bemutatása a mai társadalomban. A Szolyvai járás évek óta aktuális téma, és hatása az utóbbi időben sokkal nyilvánvalóbbá vált. Megalakulása óta a Szolyvai járás alapvető szerepet játszik a mindennapi élet különböző területein, személyes és kollektív szinten egyaránt. Ebből az alkalomból részletesen elemezzük a Szolyvai járás hatását a különböző területeken, valamint annak mai relevanciáját. Emellett széleskörű és kritikus perspektívát kíván nyújtani a Szolyvai járás társadalmunkban betöltött szerepéről, kiemelve a kultúrára, politikára, gazdaságra és technológiai fejlődésre gyakorolt ​​hatását.

Szolyvai járás
Szolyvai járás címere
Szolyvai járás címere		 Szolyvai járás zászlaja
Szolyvai járás zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Rangmegszűnt ukrajnai járás
SzékhelySzolyva
Alapítás éve1956
Megszűnés éve2020
Népesség
Teljes népesség54 419 fő (2019. jan. 1.)[1]
Népsűrűség80,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület673 km²
Elhelyezkedése
Szolyvai járás (Ukrajna)
Szolyvai járás
Szolyvai járás
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 32′ 60″, k. h. 22° 59′ 27″48.549900°N 22.990800°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 60″, k. h. 22° 59′ 27″48.549900°N 22.990800°E
Térkép
Szolyvai járás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolyvai járás témájú médiaállományokat.

A Szolyvai járás egykori közigazgatási egység Ukrajna Kárpátontúli területén 1946–2020 között. Kárpátalja északi részén helyezkedett el; északról a Volóci és Ökörmezői, keletről és délről az Ilosvai, nyugatról pedig a Munkácsi és Perecsenyi járással volt atáros.

1953-ban szervezték meg, de már része volt a történelmi Magyarország közigazgatási beosztásának is Bereg vármegye egyik járásaként.

A 2020. júliusi ukrajnai közigazgatási reform során megszüntették.

Története

A járás területéről a neolitikumból és bronzkorból való leletek kerültek felszínre. A honfoglalás idején fontos környék lehetett, amelyet egy itt megtalált halomsír is bizonyít.

A környék első írásos említése 1236-ból való, 1433-ig lényegében folyamatosan királyi birtok volt, ekkor a Perényiékhez került. A Schönborn család 1728-ban jutott a birtokhoz, ahol a 19. században komoly fejlődés volt tapasztalható, új vegyi gyár, fűrésztelep jött létre.

A Szovjetunió időszakában komoly szálloda- és szanatóriumkomplexumok épültek ki a környéken, ahol a gyógyturizmus azóta is jelentős.

Jelenlegi formájában 1953-ban szervezték meg, de már része volt a történelmi Magyarország közigazgatási beosztásának is Bereg vármegye egyik járásaként. A két világháború közötti időszakban Csehszlovákiában is tovább létezett, majd 1939 és 1944 között ismét Magyarországhoz, ekkor a Beregi közigazgatási kirendeltséghez tartozott. A második világháború után került Kárpátalja egészével együtt a Szovjetunióhoz, Ukrajnába.

Gazdaság

A Szolyvai járás Kárpátalja egyik gazdagabb területének számít. A térségben több ipari vállalkozás (gépgyártás, fafeldolgozás, élelmiszeripar) működik. Innen származik továbbá a legtöbb ásványvíz is, melyek közül a legjelentősebbek: a Poljana Kupilj, a Poljana Kvaszova, a Luzsanszka, Ploszkivszka, Szvaljava és a Neljipinszka.

A gyógyturizmus jelent hatalmas bevételeket a térség számára.

Népesség

A térség többségében ukrán lakosságú, de az orosz kisebbség is jellemzi a környéket.

Települések

(Zárójelben az ukrán név szerepel.)

Város

Falvak

Jegyzetek

  1. ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Number of Present Population of Ukraine, as of January 1, 2019 . Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019. június 1. (Hozzáférés: 2019. június 25.)