Ennek a cikknek a célja a Szolyvai járás fontosságának bemutatása a mai társadalomban. A Szolyvai járás évek óta aktuális téma, és hatása az utóbbi időben sokkal nyilvánvalóbbá vált. Megalakulása óta a Szolyvai járás alapvető szerepet játszik a mindennapi élet különböző területein, személyes és kollektív szinten egyaránt. Ebből az alkalomból részletesen elemezzük a Szolyvai járás hatását a különböző területeken, valamint annak mai relevanciáját. Emellett széleskörű és kritikus perspektívát kíván nyújtani a Szolyvai járás társadalmunkban betöltött szerepéről, kiemelve a kultúrára, politikára, gazdaságra és technológiai fejlődésre gyakorolt hatását.
Szolyvai járás | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Terület | Kárpátalja | ||
Rang | megszűnt ukrajnai járás | ||
Székhely | Szolyva | ||
Alapítás éve | 1956 | ||
Megszűnés éve | 2020 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 54 419 fő (2019. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 80,86 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 673 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
Térkép | |||
![]() | |||
Szolyvai járás weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szolyvai járás témájú médiaállományokat. |
A Szolyvai járás egykori közigazgatási egység Ukrajna Kárpátontúli területén 1946–2020 között. Kárpátalja északi részén helyezkedett el; északról a Volóci és Ökörmezői, keletről és délről az Ilosvai, nyugatról pedig a Munkácsi és Perecsenyi járással volt atáros.
1953-ban szervezték meg, de már része volt a történelmi Magyarország közigazgatási beosztásának is Bereg vármegye egyik járásaként.
A 2020. júliusi ukrajnai közigazgatási reform során megszüntették.
A járás területéről a neolitikumból és bronzkorból való leletek kerültek felszínre. A honfoglalás idején fontos környék lehetett, amelyet egy itt megtalált halomsír is bizonyít.
A környék első írásos említése 1236-ból való, 1433-ig lényegében folyamatosan királyi birtok volt, ekkor a Perényiékhez került. A Schönborn család 1728-ban jutott a birtokhoz, ahol a 19. században komoly fejlődés volt tapasztalható, új vegyi gyár, fűrésztelep jött létre.
A Szovjetunió időszakában komoly szálloda- és szanatóriumkomplexumok épültek ki a környéken, ahol a gyógyturizmus azóta is jelentős.
Jelenlegi formájában 1953-ban szervezték meg, de már része volt a történelmi Magyarország közigazgatási beosztásának is Bereg vármegye egyik járásaként. A két világháború közötti időszakban Csehszlovákiában is tovább létezett, majd 1939 és 1944 között ismét Magyarországhoz, ekkor a Beregi közigazgatási kirendeltséghez tartozott. A második világháború után került Kárpátalja egészével együtt a Szovjetunióhoz, Ukrajnába.
A Szolyvai járás Kárpátalja egyik gazdagabb területének számít. A térségben több ipari vállalkozás (gépgyártás, fafeldolgozás, élelmiszeripar) működik. Innen származik továbbá a legtöbb ásványvíz is, melyek közül a legjelentősebbek: a Poljana Kupilj, a Poljana Kvaszova, a Luzsanszka, Ploszkivszka, Szvaljava és a Neljipinszka.
A gyógyturizmus jelent hatalmas bevételeket a térség számára.
A térség többségében ukrán lakosságú, de az orosz kisebbség is jellemzi a környéket.
(Zárójelben az ukrán név szerepel.)