Szolidaritás (szociológia)

A következő cikk a Szolidaritás (szociológia) problémájával foglalkozik, amely az elmúlt években vált aktuálissá. A Szolidaritás (szociológia) megjelenése óta nagy érdeklődést váltott ki a szakértők és a nagyközönség körében, vitákat és reflexiókat váltva ki fontosságáról és hatásáról különböző területeken. A Szolidaritás (szociológia) tanulmányozás és vita tárgyává vált különböző területeken, legyen szó többek között a tudományról, a technológiáról, a történelemről, a politikáról, a kultúráról. Ebben a cikkben a Szolidaritás (szociológia)-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük annak érdekében, hogy átfogó és átfogó képet kapjunk jelentéséről és következményeiről.

Ez a szócikk a szolidaritásról a szociológiában szól. Hasonló címmel lásd még: Szolidaritás (egyértelműsítő lap).

A szolidaritás a szociológiában közös, kölcsönös kötelesség- és segítségvállalás.

A meglévő közösség ösztönösen vagy tudatosan korlátoz bizonyos egyéni vagy csoportérdeket, hogy kölcsönös kötelesség- és segítségvállalást hozzon létre a közösségen belül vagy más közösségekkel. Indítéka a társadalmi egymásrautaltság, vagyis a közérdek. A keresztény kultúrában rokon fogalom a felebaráti szeretet. A francia forradalomban a „testvériség” jelszava bírt hasonló jelentéssel. A társadalmi (állami) segítségvállalás rendszerét a közjog szociális juttatásokkal biztosítja. Az egyének vagy csoportok ilyen célú önkéntes érdekcsoportba tömörülését a magánjog szabályozza. Itt a csoport segítségvállalása, bármelyik tagnál felmerülő előre meghatározott gond megoldása érdemi elv alapján történik.

Gyakorlatban

Aki a másik embert szeretetre képes lénynek tekinti, annak számára magától értetődik a szolidaritás egyetemessége, vagyis, hogy azt mindenkivel kapcsolatban érvényesíteni kell. Szolidaritás elve meglelhető:

  • a család belső működésében,
  • a közterhek közös viselésében adó és járulék formájában,
    • oktatási költségek közös vállalásában a célcsoport számára,
    • a hátrányos helyzetű régió kiemelt központi támogatásában.

A szociális és egyéb juttatások jogosultsági rendszere

Világszerte számtalan megoldás létezik a juttatások jogosultságának a megosztására.

Alanyi jogon

Mindenkinek járó juttatás. Ilyenek például a közegészségügy, a közoktatás, a családoknak járó szociális támogatás és az öregségi nyugdíj.

Rászorultság jogán

Közös segítségnyújtás a szociálisan rossz anyagi helyzetben lévőnek. A közösség segíti a szegényeket és a rokkantakat szociális segélyekkel, iskolai étkeztetéssel és taneszközökkel.

Érdemi elv jogán

Ebben az esetben a rendszerbe fizető tag kaphat jogosultságot a juttatásra, például nyugdíjra, táppénzre, munkanélküli-segélyre.

Kapcsolódó szócikkek

Források