A Szojuz T–9 jelentősége a mai társadalomban tagadhatatlan. Legyen szó aktuális témáról, kiemelkedő személyiségről, kulturális jelenségről vagy alapvető fogalomról, a Szojuz T–9 döntő szerepet játszik mindennapi életünkben. Ebben a cikkben a Szojuz T–9-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a személyes szintre gyakorolt hatásától a globális szférára gyakorolt hatásáig. Részletes elemzéssel igyekszünk megérteni a Szojuz T–9 relevanciáját és jelentőségét napjainkban, valamint időbeli alakulását. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a különböző összefüggésekben betöltött szerepét és a társadalom más elemeivel való interakcióját. Ezzel az utazással reméljük, hogy rávilágítunk a Szojuz T–9 fontosságára és összetettségére a mai társadalomban.
Szojuz T–9 | |
Szaljut-program | |
![]() | |
Ország | Szovjetunió |
Űrügynökség | Szovjet űrprogram |
Hordozórakéta | Szojuz–U |
Start | 1983. június 27. |
Starthely | Bajkonuri űrrepülőtér |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szojuz T–9 témájú médiaállományokat. |
Szojuz T–9 szállító űrhajóval a negyedik küldetés volt a Szaljut–7 űrállomásra.
1983. június 27-én a bajkonuri űrrepülőtér Gagarin-indítóállásából indult. A küldetést megelőző Szojuz T–8 sikertelen dokkolása során az űrhajó külső felületén keletkezett hibát kijavítva szállított személyzetet az üresen álló tudományos űrállomásra. A dokkolás zavarmentesen megvalósult. Berendezkedés után a teherűrhajóról (Koszmosz–1443) átrakodtak 3,5 tonna rakományt, illetve kipakolták az űrállomáson tárolt hulladékot két űrséta alatt (az első 50 percet, a második 2 órát és 5 percet vett igénybe). A tervezett kutatási program mellett az energiaellátás növelésére további napelem-szárnyakat szereltek fel. A szolgálat alatt látogató űrhajó nem érkezett. Két rakományszállítót fogadtak, a Progressz–17-et és a Progressz–18-at. Összesen 149 napot, 10 órát és 45 percet töltöttek a világűrben. 1983. november 23-án Zsezkazgan városától 160 kilométerre értek Földet.
Elődje: |
Szojuz-program |
Utódja: |