Szojuz TMA–02M
Napjainkban a Szojuz TMA–02M olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Megjelenése óta a Szojuz TMA–02M nagy érdeklődést váltott ki és vita tárgyát képezi különböző körökben. Az évek során a Szojuz TMA–02M számos területen relevánsnak bizonyult, a technológiától a politikáig, a kultúráig és általában a társadalomig. Miközben folytatjuk a Szojuz TMA–02M feltárását és elemzését, elengedhetetlen, hogy megértsük mindennapi életünkre és a minket körülvevő világra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szojuz TMA–02M fontosságát és a kortárs társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását.
| Szojuz TMA–02M | |||||
| Nemzetközi Űrállomást kiszolgáló program | |||||
 | |||||
| Űrügynökség | Orosz Szövetségi Űrügynökség | ||||
| Hordozórakéta | Szojuz–FG | ||||
| A repülés paraméterei | |||||
| Start | 2011. június 7. 20:12 UTC | ||||
| Starthely | Bajkonuri űrrepülőtér | ||||
| Leszállás | |||||
| ideje | 2011. november 16. | ||||
| Pálya | |||||
| Pályahajlás | |||||
| Föld körül | 51,6° | ||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szojuz TMA–02M témájú médiaállományokat. | |||||
A Szojuz TMA–02M a Szojuz TMA–M orosz háromszemélyes szállító/mentőűrhajó űrrepülése volt 2011-ben. A 63. emberes repülés a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), a 110. Szojuz űrhajó (1967 óta), valamint a 28. állandó személyzet az űrállomáson. A küldetés emblémáját Krasznojarszkból Katya Ikramova készítette.
Küldetés
Hosszú távú cserelegénységet szállított az ISS fedélzetére. A tudományos és kísérleti feladatokon túl az űrhajók cseréje volt szükségszerű.
Jellemzői
2011. június 7-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz–FG juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Több pályamódosítást követően június 9-én a Nemzetközi Űrállomást (ISS) automatikus vezérléssel megközelítette, majd sikeresen dokkolt. Az orbitális egység pályája 88,8 perces, 51,67 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 200 kilométer, apogeuma 258 kilométer volt.
Az időszakos karbantartó munkálatok mellett elvégezték az előírt kutatási, kísérleti és tudományos feladatokat. A legénység több mikrogravitációs kísérletet, emberi, biológiai és biotechnológiai, fizikai és anyagtudományi, technológiai kutatást, valamint a a Földdel és a világűrrel kapcsolatos kutatást végeztek. Fogadták a teherűrhajókat (M–10M, M–11M, ATV-2, M–12M, M–13M), kirámolták a szállítmányokat, illetve bepakolták a keletkezett hulladékot.
2011. november 22-én Arkalik (oroszul: Арқалық) városától hagyományos visszatéréssel, a tervezett leszállási körzettől mintegy 86 kilométerre ért Földet. A 6 fékezőrakéta hatására a leszálló sebesség 6-7 méter/másodpercről lassult 1,5-re. Összesen 167 napot, 6 órát, 12 percet és 25 másodpercet töltött a világűrben. 2613 alkalommal kerülte meg a Földet.
Személyzet
Felszállásnál
- Szergej Alekszandrovics Volkov (2) parancsnok,
Oroszország - Michael Edward Fossum (3) fedélzeti mérnök,
Egyesült Államok - Furukava Szatosi (1) fedélzeti mérnök,
Japán
Leszálláskor
- Szergej Alekszandrovics Volkov parancsnok, Oroszország
- Michael Edward Fossum fedélzeti mérnök, Egyesült Államok
- Furukava Szatosi fedélzeti mérnök, Japán
Tartalék személyzet
- Oleg Dmitrijevics Kononyenko parancsnok, Oroszország
- Donald Roy Pettit fedélzeti mérnök, Egyesült Államok
- André Kuipers fedélzeti mérnök,
Hollandia
Források
Külső hivatkozások
- Szojuz TMA–02M. kursknet.ru. . (Hozzáférés: 2013. augusztus 21.)
- Szojuz TMA–02M. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. augusztus 21.)
- Szojuz TMA–02M. lib.cas.cz. . (Hozzáférés: 2013. augusztus 21.)
- Szojuz TMA–02M. sg.hu. (Hozzáférés: 2013. augusztus 21.)
|
Elődje: |
Szojuz-program |
Utódja: |
