Szkádi

A mai világban a Szkádi olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és jelentős hatást gyakorolt ​​a társadalomra. Az idő múlásával a Szkádi egyre fontosabbá vált különböző területeken, vitákat, vitákat és elemzéseket generálva relevanciájával és következményeivel kapcsolatban. Ezért elengedhetetlen, hogy elmélyüljünk a Szkádi tanulmányozásában és megértésében, mivel megértése és elemzése transzcendentális ahhoz, hogy megértsük azt a világot, amelyben élünk. Ebben a cikkben a Szkádi-hez kapcsolódó különböző dimenziókba és szempontokba fogunk beleásni, azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról és a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásairól.

Szkádi
Illusztráció a Verses Edda 1893-as svéd kiadásából
Illusztráció a Verses Edda 1893-as svéd kiadásából
Nemnő
SzüleiÞjazi
HázastársNjörd
LakhelyÞrymheimr
A Wikimédia Commons tartalmaz Szkádi témájú médiaállományokat.
Szkádi

Szkádi a skandináv mitológiában egy hegyi óriásnő, a Ván-isten Njörd felesége (ennélfogva maga is Ván-isten). Neve óizlandi írásmód szerint Skaði, de több különféle átírása ismert: Skade (főleg Skandináviában), Skadi, Skadhi, valamint Skathi. Hívják még „sí-istennőnek” (öndurgoð, öndurdís) is. Nevét említi a Prózai Edda, az Edda-énekek és az Ynglinga saga.

Mikor az istenek megölték az apját, Thjazit, elutazott Asgardba, hogy bosszút álljon; de később megállapodott az istenekkel, hogy lemond a bosszúról, ha megengedik neki hogy férjet válasszon magának közülük, és meg tudják nevettetni. Az istenek belementek, azzal a feltétellel, hogy úgy kell választania közülük, hogy csak a lábukat látja. Ő Njördöt választotta, mivel a lába olyan szép volt, hogy azt hitte Baldr az. Ezután Loki sikeresen megnevettette, így helyreállt a béke, majd Odin két csillagot alkotott Thjazi szemeiből.

Egy idő után különvált a férjétől, mivel imádta a hegyeket (főként Thrymheimet, a „Dörgőhont”, apja volt otthonát, mely az óriások birodalmában található), míg a férje a tenger közelében szeretett élni (Noatunban, „a hajók öblénél”). Az Ynglinga saga szerint később Ódin felesége lett, és sok fia született tőle.

Néhány mitológia-kutató szerint a korai északi mitológiában Szkádit a vadászat istennőjeként tisztelték, Frigg és Freya riválisa volt jelentőségben és népszerűségben. Azonban úgy tűnik, hogy a skandináv hitvilág változásával a háttérbe szorult, és kevés műalkotás, monda maradt fenn róla.

Érdekesség, hogy Szkádi neve több helyen megjelenik a legrégebbi skandináv helynevek között. Lehetséges, hogy eredetileg „Szkádi” volt Nerthus (germán termékenység istennő) régebbi neve. A neve jelenthet „ártalmat” és „az alvilág istennőjét” is. Szkádit, tévesen, Skandinávia nevének forrásaként is említik.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Skaði című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk