Szindzsár-hegység
A mai világban a Szindzsár-hegység egyre aktuálisabb téma, és széles körű érdeklődést váltott ki a társadalom különböző területein. Akár a mindennapi életre gyakorolt hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a tudományos életben betöltött jelentősége miatt, a Szindzsár-hegység felkeltette a szakértők, a rajongók és még azok figyelmét is, akik csak most kezdik felfedezni ezt a jelenséget. Ahogy a Szindzsár-hegység folyamatosan átalakul és fejlődik, elengedhetetlen, hogy megértsük annak összetettségét, következményeit és következményeit a különböző kontextusokban. Ez a cikk alaposabban megvizsgálja a Szindzsár-hegység-et, feltárva annak eredetét, jelenlegi hatását és lehetséges jövőbeli fejlesztéseit.
| Szindzsár-hegység | |
 | |
| Magasság | 1463 m |
| Ország | Irak |
| Hosszúság | 100 km |
| Szélesség | 15 km |
| Elhelyezkedése | |
 Szindzsár-hegység
Pozíció Irak térképén
| |
 é. sz. 36° 21′ 41″, k. h. 41° 42′ 00″36.361389°N 41.700000°EKoordináták: é. sz. 36° 21′ 41″, k. h. 41° 42′ 00″36.361389°N 41.700000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szindzsár-hegység témájú médiaállományokat. | |
A Szindzsár-hegység (kurd: چیایێ شنگالێ, Çiyayê şingalê, arab: جل سنجار Dzsebel Szindzsár) egy keletről nyugatra húzódó, kb. 100 km hosszú hegység, amely Irak és Szíria határán a környező sztyeppsíkságok fölé emelkedik. A nagyobb része Irak északnyugati részén, a Ninivei kormányzóságban, mintegy 75 km hosszan húzódik. Legnagyobb magassága 1463 m.
A hegyvonulattól délre található az azonos nevű Szindzsár város.
Éghajlat
A Szindzsáron félszáraz szubtrópusi éghajlat uralkodik, mediterrán jellemzőkkel, forró, száraz nyarakkal és hűvös, nyirkos telekkel. A gerincrégiók télen hósapkát viselnek.[1]
Flóra
A 800 méter feletti zóna potenciális erdőterület, de az emberi negatív hatások miatt, mint a fakitermelés és a legeltetés, a várható tölgyesek nagyon ritkák vagy csak a nehezen megközelíthető területeken találhatók meg. Helyüket nagyrészt a magassághoz igazodó sztyeppflóra váltotta fel.
A területet nagyrészt juhlegelőként használják. Ezen kívül a völgyekben főleg gabonaféléket, zöldségeket és dohányt termesztenek, részben teraszos és öntözött szántóföldeken. A lejtőkön gyümölcsösök élnek. Már a történelmi beszámolók is dicsérik az itteni fügét és a datolyát.[2]
Jegyzetek
- ↑ Schnee auf dem Dschabal Sindschar: Januar 2004
- ↑ The Encyclopaedia of Islam. New Edition, Artikel Sinḏjār von C.P. Haase