Szigma-kötés
A Szigma-kötés cikkében egy sor nézőpontot és elmélkedést fogunk megvizsgálni ebben a témában, amely sokak figyelmét felkeltette. Az eredetétől a jelenlegi vonatkozásaiig elmélyülünk a mai világban való relevanciájában és a társadalom különböző aspektusainak hatásában. Részletes elemzéseken és szakértői véleményeken keresztül a Szigma-kötés átfogó és teljes jövőképét mutatjuk be, azzal a céllal, hogy megértsük jelentőségét és hatását a mindennapi élet különböző területein.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A szigma-kötés (σ-kötés) olyan kovalens kötés, amelyben a kémiai kötést létrehozó elektronpár (kötőelektronpár) a kötés tengelyére nézve forgásszimmetrikus molekulapályán helyezkedik el.[1] A kötésben részt vevő elektronokat szigma-elektronoknak is nevezik.
A szigma-kötés kötési energiája nagyobb, mint a pi-kötésé. Ez a kötés van a legalacsonyabb energiaszinten, ezért minden kovalens kötésben van szigma-kötés. Ebből adódik, hogy a szigma-kötések száma megegyezik a ligandumok számával. A szigma-kötések mentén lehetőség van az atomok rotációjára (forgására). Ennek a konformációnál van jelentősége (lásd: etánmolekula nyílt és fedő konformációs állása). A szigma-kötés a két atom közötti térrészben koncentrálódik.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ szerk.: Holics László: Fizika, 1., változatlan utánnyomás, Akadémiai Kiadó, 903. o. (2011)
Források
- Dr. Mandl József: Bioorganikus kémia (Semmelweis Kiadó, Budapest 2005)
