Ma a Szidamók-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét. A Szidamók egy olyan fogalom, amely a politikától a populáris kultúráig különböző területeken vita és vita tárgyát képezi. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szidamók különböző aspektusait és a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Szidamók eredetétől a mindennapi következményekig részletes elemzésbe fogunk, hogy jobban megértsük jelentőségét és relevanciáját a modern világban. Kétségtelen, hogy a Szidamók olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és befolyása az idő előrehaladtával tovább növekszik. Csatlakozzon hozzánk ezen a lenyűgöző utazáson, hogy többet tudjon meg a Szidamók-ről!
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
Szidamók | |||||
Teljes lélekszám | |||||
3 millió (2007) | |||||
Lélekszám régiónként | |||||
| |||||
Nyelvek | |||||
szidamó | |||||
Vallások | |||||
kb. kétharmad protestáns, kb. 15% a hagyományos vallások követője, a többi muzulmán és katolikus | |||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szidamók témájú médiaállományokat. |
Az szidamók egy népcsoport Északkelet-Afrikában, Etiópia ötödik legnépesebb nemzetisége. Számuk kb. 3 millió, ebből 2,9 millió Etiópia Déli nemzetek, nemzetiségek és népek szövetségi államában, annak is főleg Szidamó zónájában él.
Az Etióp-magasföld déli részén élő szidamók sokáig megőrizték függetlenségüket s saját kultúrájukat, vallásukat. Államszervezetük legkésőbb a 9. századra épült ki és a szidamo királyságok laza szövetségén alapult. A nyelvnek nem volt saját írása, így a szidamók történetéről nagyon kevés forrás maradt fent. A területet az 1880-as években hódította meg az Etiópiát egyesítő II. Menelik császár. Az 1995-ös közigazgatási reform megszüntette a korábbi Szidamo tartományt és azt a Déli nemzetek, nemzetiségek és népek szövetségi állam keretébe helyezte. Jelenleg a szidamók helyi autonómia vagy a korábbi tartományi önállósg visszaállítására törekednek, mert ettől várják oktatási-egészségügyi helyzetük javulását.
A szidamók egészen az 1960-as évekig döntően hagyományos vallásukat követték. Ekkor a népesség legnagyobb részét főleg protestáns misszionáriusok megtérítették. Az 1994-es népszámlálás adatai szerint a protestánsok aránya 66,8%, míg a törzsi vallásokat 14,9% követi. A többi szidamó az iszlám (7,7%) vagy a római katolikus egyházhíve (4,6%), mindössze 2,3% tartozik az Etióp Ortodox Egyházhoz.
A szidamó nyelv az afroázsiai nyelvcsalád kusita ágába tartozik, közeli rokonai az oromó, a szomáli, a hadia, a kambata és az afar nyelvek.
Napjainkban a szidamók 95%-a még mindig a mezőgazdaságban dolgozik.
Fő élelmiszernövényük az abesszin vadbanán (Enset ventricosum), melynek banánhoz hasonló termése ehetetlen, ám gyökere ehető. Legfontosabb tenyésztett állatuk a szarvasmarha. A fő bevételt azonban a kávétermesztés jelenti. a kávé alacsony világpiaci ára a szidamók számára is komoly jövedelemkiesést, esetenként éhinséget okoz.