Szibériai őz
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk és elemezzük a Szibériai őz-et. Ez a téma eredetétől napjaink relevanciájáig alapvető szempont a kortárs társadalomban. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Szibériai őz hogyan hatott különböző területekre, a gazdaságtól a kultúráig, a politikáig és a technológiáig. Hasonlóképpen elmélyülünk a Szibériai őz hatásaiban az emberek mindennapi életében, valamint a jövőbeli előrejelzésekben. Kritikus és reflektív elemzéssel igyekszünk megérteni a Szibériai őz összetettségét és fontosságát a modern világban, átfogó perspektívát kínálva, amely gondolkodásra és vitára hív.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Bak
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Capreolus pygargus (Pallas, 1771)[1] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szibériai őz témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szibériai őz témájú kategóriát. |
A szibériai őz (Capreolus pygargus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj.
Előfordulása
Ázsia északkeleti részén fordul elő. Szibérián kívül megtalálható Kazahsztánban, a Tiensan-hegység vidékén, Kelet-Tibetben, a Koreai-félszigeten és Kína északkeleti részein. Az óriási elterjedési területen belül három alfaját különböztetik meg, a közönséges szibériai őzet (Capreolus pygargus pygargus) Pallas, 1771, tiensani őzet (Capreolus pygargus tianshanicus) Satunin, 1906 és a Capreolus pygargus bedfordit Thomas, 1908.[2][3]
A szibériai őzet a legutóbbi időkig az európai őz (Capreolus capreolus) alfajának tekintették, mára azonban egyértelmű a két faj elkülönítése.[4]
A szibériai őz Közép-Ázsiáig és a Kaukázusig fordul elő. Az európai és a szibériai őz elterjedési területe a Kaukázus vidékén találkozik. A szibériai őz az északi oldalon, az európai őz a déli oldalon, Kis-Ázsiában és helyenként Irán északnyugati területein fordul elő.
Megjelenése
A szibériai őz az európai őznél testnagyságát és agancsait tekintve is nagyobb. A tipikus szibériai őzbak jóval nagyobb, mint az európai őz. A bakok marmagassága akár 85–100 cm lehet, súlyuk elérheti a 60 kg-ot. A suták valamivel kisebbek. Nyári szőrzetük fényesebb és világosabb vörös, mint az európai őzé. A téli szőrzet szürkésbarna, a fari tükör fehér, a szőr sokkal tömöttebb és durvább, mint az európai őznél.
Az erőteljesen gyöngyözött agancsok V alakban nőnek felfelé, tőnél szélesen elszeparálódnak és ellentétben az európai őz agancsával, az agancs rózsái soha nem érintkeznek. Általában egy-egy agancsszár háromágú, de a hátsó ág gyakran kettéágazik. A rekord agancsok hosszúsága eléri a 45 cm-t, tömegük meghaladja az 1 000 - 1 100 grammot.
Jegyzetek
- ↑ T. Gonzalez & K. Tsytsulina: 'Capreolus pygargus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2012.2. International Union for Conservation of Nature, 2008. (Hozzáférés: 2013. május 20.)
- ↑ Danilkin, A. és Hewison, A. J. M. 1996. Behavioural ecology of Siberian and European roe deer. Putman, R. J. (szerk.): Wildlife ecology and behaviour series. Chapman and Hall, London. 277pp.
- ↑ Sokolov, V. E. és Danilkin, A. A. 1981. The Siberian roe deer (in Russian). "Nauka" Press, Moscow. 144pp.
- ↑ Sokolov, V. E. és Gromov, V. S. 1990. The contemporary ideas on roe deer (Capreolus Gray, 1821) systematization: morhological, ethological and hybridological analysis. Mammalia, 54: 431-444
