A mai világban a Szent Jodok olyan kérdés, amely a társadalom különböző szféráiban egyre fontosabbá vált. A politikától a populáris kultúráig a Szent Jodok minden típusú közönség figyelmét felkeltette. A földrajzi határokon túlmutató hatással a Szent Jodok referenciaponttá vált a kortárs panoráma megértésében. Ebben a cikkben ezt a jelenséget fogjuk mélyrehatóan feltárni, elemezve következményeit és következményeit a különböző területeken. A keletkezésétől a jövőbeli előrejelzéséig a Szent Jodok megérdemli, hogy részletesen megvizsgáljuk, hogy megértsük mai hatását.
Szent Jodok | |
![]() | |
Születése | |
600 Domnonée | |
Halála | |
668 (67-68 évesen) Saint-Josse | |
Tisztelete | |
Ünnepnapja | december 13. |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Jodok témájú médiaállományokat. |
Szent Jodok (Judocus, Josse; Bretagne, 7. század eleje – Bretagne, 669? dec. 13.): remete, pap. - Királyi családból származott. A kolostor iskolájában tanult. A bátyja által fölkínált koronát visszautasította. 11 társával 636: róm. zarándokútra indult. Mindjárt az út elején fölvette a tonzúrát. Chartres, Párizs, Amiens érintésével érkeztek a ponthieu-i hercegségbe, ahol Haimo herceg maradásra bírta Jodokot, majd pappá szenteltette. 644 körül remeteségbe vonult az Authie folyó partjára. 652 körül Ruinacba, 665 körül a tenger partjára települt át. Rómába zarándokolt, visszatérése után hamarosan meghalt. Sírja körül épült a Saint-Josse-sur-mer kolostortor. 903: ereklyéit egy időre Angliába menekítették, 1772 óta a helység plébániatemplomában őrzik.
Az egész Nagy-Magyarországon csak a felvidéki Lehnic plébániatemplomát szentelték Jodok tiszteletére.