Szemiramisz (opera)
A Szemiramisz (opera) cikkében egy lenyűgöző témát fogunk megvizsgálni, amely az évek során sok ember érdeklődését felkeltette. Ez a cikk az eredetétől a mai relevanciájáig részletes és áttekintő áttekintést nyújt a Szemiramisz (opera)-ről. Mély és éleslátó elemzéssel belemerülünk a Szemiramisz (opera) legérdekesebb és legjelentősebb dimenzióiba, feltárva a társadalom és a kultúra különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Történelmi információk, aktuális adatok és releváns megfontolások kombinációjával ez a cikk új megvilágításba helyezi a Szemiramisz (opera)-et, és új perspektívát nyújt annak fontosságáról és relevanciájáról a modern világban.
| Szemiramisz | |
| opera | |
_(cropped).jpg) | |
| Eredeti nyelv | olasz |
| Zene | Gioacchino Rossini |
| Szövegkönyv | Gaetano Rossi |
| Felvonások száma | 2 felvonás |
| Főbb bemutatók | 1823. február 3. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szemiramisz témájú médiaállományokat. | |
Az Semiramis (olaszul Semiramide) Gioachino Rossini kétfelvonásos operája. Szövegkönyvét Gaetano Rossi írta Voltaire Semiramis című tragédiája alapján. Ősbemutatójára 1823. február 3-án került sor a velencei Teatro La Fenice operaházban.
Szereplők
| Szereplő | Hangfekvés |
|---|---|
| Semiramis, Babilon királynője | szoprán |
| Arsace, a babiloni hadsereg vezetője | alt |
| Asszúr, herceg, Baál leszármazottja | basszus |
| Idreno, indiai király | tenor |
| Oroe, főpap | bariton |
| Azema, hercegnő, Baál leszármazottja | szoprán |
| Mitrane, az őrök kapitánya | tenor |
| Ninosz szelleme | basszus |
Cselekmény
- Helyszín: Babilónia
- Idő: I. e. 809–806
Ninosz babiloni király meggyilkolása után a trónt Semiramis foglalja el. Asszúr herceg abban reménykedik, hogy a fiatal királynő őt választja majd férjéül, és így lehetőség nyílik majd számára az uralkodásra. A királynő azonban Arsacét választja, aki nem örül, hiszen Azema hercegnőt szereti. Asszúr Semiramis szemére hányja, hogy az ő parancsára ölte meg a királyt és most mégis másnak adja a kezét. Oroe, a főpap elmondja Arsacénak, hogy ő tulajdonképpen nem más, mint a régen eltűnt herceg, Ninia, Semiramis fia. Miután tudomást szerez Semiramis cselszövéséről is, a feldühödött Arsace elindul, hogy megbosszulja apja halálát. Anyja megrendülését látva nem tud rá kezet emelni. Semiramis cinkostársa, Asszúr után ered, akit apjának mauzóleumában talál meg. A félhomályban célt téveszt és fegyvere Semiramist sebzi halálra, aki azért jött ide, hogy fiát megvédje Asszúrtól. A gonosz herceget, Asszúrt az őrök elfogják. Arsace, azaz Ninia elfoglalja a babiloni trónt.
Híres áriák
- Eccome alfine in Babilonia…Ah! quel giorno ognor rammento – Arsace áriája (első felvonás)
- Bel raggio lusinghier…Dolce pensiero – Semiramis áriája (első felvonás)
- Serbami ognor si fido – Semiramis és Arsace kettőse (első felvonás)
- Giuri ognuno, a' sommi Dei – Semiramis, Arsace, Idreno, Oroe és Asszúr (első felvonás)
- In si barbara sciagura – Arsace áriája (második felvonás)
- La speranza piu soave – Idreno áriája (második felvonás)
- Ebben, a te…Giorno d'orrore…Madre, addio! – Semiramis és Arsace (második felvonás)
- L'usato ardir – Asszúr, Arsace és Semiramis (második felvonás)
Források
- Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
- Batta András: Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006
Gioachino Rossini operái | ||
|---|---|---|
|  | |
