Szalagos bagoly

A mai világban a Szalagos bagoly nagyon fontos és sok embert érdeklő téma lett. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a politikai és gazdasági relevanciájáig a Szalagos bagoly sikerült felkelteni a szakértők és a rajongók figyelmét. Akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​befolyása, akár a tudományos területen betöltött jelentősége miatt, a Szalagos bagoly vitát váltott ki, amelyben minden korosztálytól és hátterű egyén aktívan részt vesz. Ahogy a Szalagos bagoly folyamatosan fejlődik és új árnyalatokat vesz fel, még nyilvánvalóbbá válik annak szükségessége, hogy teljes összetettségében megértsük. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szalagos bagoly különböző aspektusait és a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatását.

Szalagos bagoly
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)
Család: Bagolyfélék (Strigidae)
Alcsalád: Striginae
Nem: Strix
Faj: S. varia
Tudományos név
Strix varia
Barton, 1799
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szalagos bagoly témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szalagos bagoly témájú médiaállományokat és Szalagos bagoly témájú kategóriát.

A szalagos bagoly (Strix varia) a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, ezen belül a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

Kanadában, az Amerikai Egyesült Államokban, a Sziklás-hegységtől keletre Mexikó középső részéig honos. Lombhullató erdők és fenyvesek lakója, kedveli a vizes térségeket, de a nyílt terepen is megtalálható.

Alfajai

  • Strix varia varia
  • Strix varia georgica
  • Strix varia helveola
  • Strix varia sartorii

Megjelenése

Testhossza 40–63 centiméter, szárnyfesztávolsága 96–125 centiméter, testtömege pedig 500–1050 gramm. Hátoldala pettyezett, szárnyai csíkosak.

Portré

Életmódja

Nappal rejtőzködik, éjszaka vadászik. A közönséges rétipocok (Microtus pennsylvanicus) a fő zsákmánya, majd a cickányok és egerek következnek, de patkányokat, mókusokat, fiatal nyulakat, denevéreket, vakondokat, oposszumokat és menyétet is zsákmányol. Madarak közül harkályokat, fajdokat, fogasfürjeket, bozótszajkókat, vándorrigót és galambot zsákmányol. Eszik a kisebb halakat, teknősöket, békákat, kígyókat, gyíkokat, rákokat, skorpiókat, bogarakat, tücsköket és szöcskéket is.

Szaporodása

Béleletlen faodvakban fészkel. Fészekalja 2-3 kerek fehér tojásból áll.

Források

Külső hivatkozások