Ma a Szakfordítás világába fogunk beleásni, egy olyan témába, amely az idők során különböző területeken érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Szakfordítás sok ember kíváncsiságát és érdeklődését keltette fel a mai társadalomban betöltött fontossága miatt. A történelem során a Szakfordítás alapvető szerepet játszott különböző kontextusokban, a politikától és a kultúrától a tudományig és a technológiáig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szakfordítás jelentőségét, valamint a társadalomra gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Szakfordítás hogyan fejlődött az idők során, és hogyan befolyásolta életünket oly módon, ahogyan korábban nem is gondoltuk volna. Készüljön fel, hogy belépjen a Szakfordítás lenyűgöző világába!
A szakfordítás a fordítás egy ága, amely egy szakszöveg írásban elvégzett nyelvi közvetítését jelenti. Akkor beszélünk szakfordításról, amikor egy szöveg fordításához nem elegendő az általános tudás, hanem egy adott szakterületen kiemelkedő ismeret szükséges a forrásnyelvi szöveg pontos megértéséhez, és lefordításához. A szakfordítást megkülönböztetjük a műfordítástól.
„Célja, hogy ugyanazt a szerepet töltse be a célnyelvi befogadók körében, mint, amit az eredeti szöveg játszott a forrásnyelvi kultúrában.” (Dróth, 2011, p. 41)
„A szakfordítás elsődleges követelménye: a tartalmi pontosság.” (Dróth, 2011) "A szakszövegek fordítása során figyelembe kell vennünk, hogy az eltérő szövegtípusok eltérő fordítási stratégákat tesznek szükségessé." (Balogh, p. 38)
Szakfordító: „Szakszöveg fordításával foglalkozó személy”.[1]
Szakfordítás: „Valamely szakma szókincsét tartalmazó szöveg fordítása.”[1]
Sokszor ellentétbe helyezik a műfordítást a szakfordítással, aminek fogalma a következő: Műfordítás: „Irodalmi alkotás művészi értékű fordítása.”[1]
„A szakfordítás során a fordítók nem annyira a kreativitásukra támaszkodnak , inkább a rutin és az automatizmus kap hangsúlyt, ezek ugyanis a fordítást gyorsabbá, gazdaságosabbá teszik.” (Viola, p. 110)
A fordítás mennyiségének meghatározása:[1]
A fordítás mennyiségét meghatározhatjuk
A mértékegységek meghatározása:[1]
Típusai közé tartozik minden olyan szöveg, amelynek értelmezéséhez szaktudás szükséges.
A szakfordításokat általában négy csoportba soroljuk (Koltay, p. 39):
Továbbá, gyakori szakfordítási területek:
„A szakfordítások körében készülő fordítások egyik alfaja az okiratfordítás, amelyet jellemzően hatósági eljárásban használnak fel. A hatósági eljárások sokfélesége miatt a fordítást igénylő okiratok is sokfélék lehetnek.” (Dróth, p. 29) „Az okiratfordításhoz megfelelő képzettség kell, amelyhez a szakfordítói képesítés és az átlagos szakfordítások elkészítéséhez szükséges nyelvi kompetenciák megfelelő, de korántsem elegendő alapot jelentenek.” (Dróth, p. 39) Állampolgári ügyekben hiteles fordítást Magyarországon kizárólag az OFFI (Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda) készíthet, továbbá fordításhitelesítést hazánkban is csak az OFFI végez.
Lektorálás: A fordítás ellenőrzése nyelvi és szakmai szempontok szerint. „A fordítás nyelvhelyesség és stílus alapján történő ellenőrzése a forrás- és a célszöveg egybevetésével, az élő nyelv követelményeinek megfelelően, továbbá a fordításban alkalmazott szakkifejezések ellenőrzése a modern tudomány és technika kifejezései alapján.”[1] A lektorálás fontos a nyelvi és szakmai ellenőrzés szempontjából egyaránt, hogy a szöveget a lehetséges hibák elkerülésével fordítsák le a célnyelvi közönség számára. A lektorálást elvégezheti nem anyanyelvi beszélő is, de nyelvtudásának közel kell állnia az anyanyelvi beszélő szintjéhez, hogy a lektorálást helyesen végezze el, és, hogy pontos legyen. A lektorálás lehet nyelvi, szakmai, vagy mindkettő.
Miért fontos, hogy a fordító is elsajátítsa a lektorálást?
Brian Mossop három okot sorol fel a lektorálás megtanulásának fontosságára (Mossop, 2001, Dróth, 2011, p. 90): A lektorálás elvégzésével a fordítók fejleszthetik fordítói készségüket a tartalmi pontosság, a nyelvi megfogalmazás és a formai követelmények terén (tartalom és forma), továbbá jobb állást találhatnak a fordítói piacon, valamint szakszerűbben képesek elvégezni a rosszul megírt forrásnyelvi szövegek szerkesztését (fordítás közben, fejben végzett stiláris, szerkezeti vagy tartalmi szerkesztés).
Az egységes terminológia használatának fontossága a szakfordításban (Dróth, 2004, p. 53):
A CAT-eszközök nagyon fontosak a fordítás, valamint a szakfordítás során is. Sok előnye van ezeknek a programoknak, amivel megkönnyítik a fordítók munkáját, többek között terminológiai adatbázissal, és fordítómemóriával rendelkeznek. Fontos megjegyezni, hogy a CAT-eszközöknél emberek fordítanak, de ezek az eszközök segítik és könnyebbé teszik a fordítók munkáját. Ezek használatának ismerete nagy előnnyel jár ebben a szakmában. Magyarországon a legelterjedtebb CAT-eszközök közé tartozik az SDL Trados Studio és a MemoQ.
A szakszótárak segítik a szakfordítók munkáját a különböző témájú szövegek fordításánál, ezek tartalmazzák a szakkifejezéseket és azok megfelelőit egy adott nyelven. Ilyen szótár például az informatikai, a sales és marketing, a mérnöki és építészi, az állattenyésztési, a numizmatikai, a piacszervezési, a növénytermesztési, a jogi, és a ruhaipari szakszótárak.
Szakfordítást az végezhet, aki szakfordító képesítéssel rendelkezik.[2] Néhány egyetemi tanszék nyelvszakos képzésén a tanulóknak lehetőségük van a fordítói specializáció felvételére és elvégzésére. Ezen kívül az egyetemi mesterképzés (MA) jelenti az egyik lehetőséget a fordító képesítés megszerzésére, melynek időtartama általában 4 félév. A fordító és tolmács mesterképzés a legtöbb helyen háromnyelvű: az "A" nyelv az anyanyelv, a "B" az első idegen nyelv, a "C" pedig a második idegen nyelvet jelöli. Felvételi követelmény egy szabadon választott BA alapszak elvégzése, illetve az első idegen nyelvből államilag elismert C1 komplex nyelvvizsga megléte, a második idegen nyelvből pedig B2 komplex nyelvvizsga.[3] A fordító és tolmács képzéseken az oktatási anyagban szerepel a szakfordítás is. A mesterképzés mellett szakfordító szakirányú továbbképzés áll a tanulók rendelkezésére, ahol lehetőség nyílik, hogy megtanulják a különböző szakmák fordítási ismereteit, azonban ezek a továbbképzések sok esetben önköltségesek. A fordítói képesítést azonban szakfordítói képzés nélkül is meg lehet szerezni, mégpedig az országos szakfordítói vizsga sikeres letételével. "A képzéstől független vizsgáztatásnak az a rendeltetése, hogy azok a gyakorló fordítók, akik nem vettek részt szervezett fordítóképzésben, de évek óta dolgoznak a szakmában, bizonyítványt kapjanak arról, hogy alkalmasak fordítói feladatok elvégzésére." (Klaudy, p. 267)
Az átláthatóság kedvéért az intézményt és a kart rövidítem.