Szabó Károly (gazdálkodó)

Ez a cikk a Szabó Károly (gazdálkodó) témával foglalkozik, amely az elmúlt években a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatása miatt vált aktuálissá. A Szabó Károly (gazdálkodó)-től kezdve a kapcsolatunkban az előtte és utána is megjelölt, a gazdasági és politikai szférában gyakorolt ​​befolyása miatt ez a téma nagy érdeklődést és vitát váltott ki a szakértők és a polgárok körében egyaránt. Ezen a vonalon elemezzük a Szabó Károly (gazdálkodó) eredetét, fejlődését és következményeit, részletes betekintést nyújtva a jelenlegi és jövőbeli következményeire és kihívásaira.

Ez a szócikk a magyar gőzmalom-tulajdonosról, országgyűlési képviselőről szól. Hasonló címmel lásd még: Szabó Károly (egyértelműsítő lap).
Szabó Károly
Született

Celldömölk[2]
Elhunyt20. század
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)

Szabó Károly, teljes nevén: Szabó Károly András Pál (Celldömölk, Vas vármegye, 1901. szeptember 23.[3] – ?, 1978. szeptember 2.)[4] magyar gazdálkodó, gőzmalom-tulajdonos, országgyűlési képviselő.

Élete

Római katolikus vallású családban született. Apja, Szabó Károly molnármester a város iparos közösségének aktív tagja volt, nagy összeggel járult hozzá a helyi ipartestületi székház felépítéséhez, sőt a zászlóhoz is 400 pengőt adott; anyja, Szkok Amália pedig az ipartestületi zászlóanyai tisztséget vállalta magára.[5][3]

Középiskoláit a székesfehérvári főreáliskolában végezte, ott tett érettségit is. Apjától megörökölt gőzmalmának tulajdonosaként a húszas évei elejétől részt vett szülővárosa gazdasági és kereskedelmi mozgalmaiban és hamar népszerű alakja lett a térség közéletének. Községi képviselőnek és törvényhatósági bizottsági tagnak is megválasztották, de tagságot viselt az Automobilklubban is, a Katholikus Legényegylet pedig dísztagjává nyilvánította.

Ugyancsak egészen fiatalon bekapcsolódott egyes politikai mozgalmakba, az 1939. évi általános választáson pedig elindult országgyűlési képviselőjelöltként is, a celldömölki kerületben, a Magyar Élet Pártja programjával. A pártnak hivatalos jelöltje is volt a kerületben, Nagy Imre személyében, így kettejük között igen erős küzdelem döntötte el a mandátum sorsát, az ő javára.

1936. január 2-án Budapesten feleségül vette Lippai Erzsébet Julianna Veronikát.[6]

Gőzmalmának története

Szabó Károly gőzmalma, A magyar ipar almanachja 1929-es kiadásában közölt adatok szerint 1886-ban épült és eredetileg a Kemenesaljai Részvénytársaság tulajdona volt. A család kezébe 1900-ban került, saját kezelésbe pedig az apa, idősebb Szabó Károly vette 1908-ban. 1929-ben a malomnak már saját telefonvonala volt, csakúgy, mint egyetlen fióktelepüknek, a gércei Amália-gőzmalomnak is. A fiatalabbik Szabó 1921-ben kapcsolódott be a szakmába, mint az üzem vezetője, 1927-től pedig mint felelős vezető. Ugyancsak 1921-től János öccse is a szakmában működött, 1925-ben pedig a fióktelep önálló vezetője lett.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ PIM-névtér. (Hozzáférés: 2023. december 12.)
  2. ↑ PIM-névtér. (Hozzáférés: 2023. december 10.)
  3. ↑ a b Kiscelli állami születési anyakönyv 157/1901.
  4. ↑ Regisztráció után ingyenesen hozzáférhető Tájékoztatás kérése elhalálozott személyről. magyarorszag.hu. (Hozzáférés: 2024. április 7.) A keresés a következő adatokkal történt: viselt név: Szabó Károly; születési név: Szabó Károly; születési hely: Celldömölk; születési idő: 1901. szeptember 23.; anyja születési neve: Szkok Amália.
  5. ↑ a b Szabó Károly adatlapja a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület online adatbázisában; hozzáférés: 2023. december 10.
  6. ↑ Budapest VIII. kerületi állami házassági anyakönyv 4/1936.

Források

További információk