Az alábbi cikkben mélyebben elmélyülünk a Szögátmérő témájában, és felfedezünk mindent, amit tudni kell róla. Ez a cikk teljes és részletes áttekintést nyújt a Szögátmérő-ről az eredetétől a mai relevanciáig, beleértve a különböző összefüggésekben gyakorolt hatását is. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, amely során feltárjuk ennek következményeit, kihívásait és a probléma megoldására javasolt lehetséges megoldásokat. Kétségtelenül megkérjük Önt, hogy merüljön el ebben a kimerítő elemzésben, amely lehetővé teszi, hogy megértse a Szögátmérő jelentőségét a mai világban.
A szögátmérő (más néven látszólagos átmérő) egy objektum látszó átmérőjének szögmértékben kifejezett értéke. A geometriában látószögnek hívják.
Ha ismerjük a szögátmérőt (δ) és a test átmérőjét (d), akkor meghatározható a távolsága (D), vagy pedig ha a távolságát ismerjük, akkor az átmérője. Széleskörűen alkalmazott mérték a csillagászatban.
A Nap és a Hold szögátmérője csaknem azonos (kb. fél fok, azaz 30 ívperc, ami 1800 ívmásodperc). A bolygók közül általában a Jupiteré a legnagyobb (30″–50″), bár néha a Vénuszé (9,5″–66″), ezután következik a Szaturnusz (15″-21″), a Mars (3,5″–25″), a Merkúr (4,5″–13″). A Pluto csak 6 század és egy tized ívmásodperces szögátmérő alatt látszik. Az egyik legnagyobb ismert csillag, a Betelgeuze szögátmérője kb. 0,05″.
A kerületi és középponti szögek tétele levezethető, hogy egy adott szakasz pontjai két körív pontjaiból láthatók azonos szög alatt. Ez a látószög tétele. Ha a szög hegyesszög, akkor az ívek félkörnél hosszabbak; ha tompaszög, akkor félkörnél rövidebbek. Ha derékszög, akkor a két körív félkör, amik együtt éppen a Thalész-kört adják ki. A köríveken belülről a szakasz az adott szögnél nagyobb, rajta kívül kisebb szög alatt látszódik.
A látószögkörív szerkesztése:
A látószögkörívet felhasználják több matematikai tételhez is:
Továbbá felhasználják képalkotáshoz, fényképezéshez és a csillagászatban.