Ebben a cikkben elmélyülünk a Széth Meribré lenyűgöző világában, feltárva eredetét, fejlődését és mai relevanciáját. A kezdetektől napjainkig a Széth Meribré alapvető szerepet játszott különböző területeken, és emberek millióinak életét befolyásolta szerte a világon. Ennek mentén bontjuk ki a Széth Meribré-hez kapcsolódó legfontosabb szempontokat, elemezve annak társadalomra, kultúrára és tudományra gyakorolt hatását. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Széth Meribré körül létező különféle nézőpontokat és véleményeket, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a témáról.
Széth Meribré | |||||||||||||||
![]() | |||||||||||||||
Uszurpált sztélé, Ryholt Széth Meribrének tulajdonítja (Egyiptomi Múzeum, JE 35256)[1] | |||||||||||||||
Uralkodása | kevesebb mint 10 évig, valószínűleg kevesebb mint 5 évig, i. e. 1749-ig[1] | ||||||||||||||
Prenomen |
mr-ỉb-rˁ Meribré „Ré kedveltje” | ||||||||||||||
Nomen | Neve a torinói királylistán:
stš-mr-ỉb-rˁ Széth Meribré „Széth, Ré kedveltje” | ||||||||||||||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Széth Meribré témájú médiaállományokat. |
Széth (uralkodói nevén Meribré) az ókori egyiptomi XIII. dinasztia egyik uralkodója. Memphiszből kormányozott. Kim Ryholt és Darrell Baker szerint a dinasztia 24., Jürgen von Beckerath szerint 20. királya volt. Uralkodása i. e. 1749-ben[1] vagy i. e. 1700 körül ért véget,[2] és kevesebb, mint tíz évig, valószínűleg öt évnél is kevesebb ideig tartott.[1]
Teljes bizonyossággal csak a torinói királylistáról állítható, hogy említi, neve a hetedik oszlop 23. sorában (Alan Gardiner és Jürgen von Beckerath számozása szerint a hatodik oszlop 23. sorában) szerepel.[3] Ryholt feltételezése szerint az Abüdoszban talált és ma a kairói Egyiptomi Múzeumban lévő JE 35256 jelű sztélén eredetileg Széth Meribré neve, uralkodói neve és Hórusz-neve szerepelt. A sztélét, mely a 4. uralkodási évet említi, később I. Noferhotep kisajátította.[1] Anthony Leahy történész korábban amellett érvelt, hogy a sztélét nem Széth Meribré, hanem Ugaf állíttatta,[4] és ebben Darrell Baker is egyetért vele.[3] Luxortól északkeletre, Medamudban számos romos épületről feltételezhető, hogy Széth Meribré építtette őket, de utóda, III. Szobekhotep kisajátította.[3]
Jürgen von Beckerath szerint Széth Meribré azonos lehet azzal a királlyal, akit Anhefenszahmet memphiszi főpap genealógiája említ. Ezen a XXII. dinasztia korabeli sztélén, melyen Ptah főpapjait sorolják fel évszázadokra visszamenőleg, említenek egy Aaken nevű uralkodót, akinek neve azt jelenti: „a szamár erős”. Von Beckerath szerint ez utalás Széth Meribrére, és a név eredetileg Széthken lehetett, ami azt jelenti: „Széth erős”, de mivel ezt az istent a XXII. dinasztia idején gyűlölték, nevének hieroglifáját lecserélték egy szamárra.
Darrell Baker és Kim Ryholt szerint Széth Meribré a dinasztia 24. uralkodója volt, Jürgen von Beckerath szerint a 20.[5] Mind egyetértenek abban, hogy valószínűleg uszurpálta a trónt elődjétől, IV. Anteftől.[3] Uralkodásának hossza nem ismert, mert a torinói királylista ezen a helyen sérült, csak a vége maradt meg: „… és 6 nap.” Kim Ryholt szerint az egymást követő Imiermesa, IV. Antef és Széth Meribré összesen tíz évig uralkodtak.[1] A Boulaq 18 papirusz alapján arra lehet következtetni, hogy vagy Imiermesa, vagy Antef több mint öt évig uralkodott, így Széth Meribré uralkodásának hossza nem érhette el az öt évet.