Székely András (úszó)

Ebben a cikkben a Székely András (úszó) témájában fogunk elmélyülni, amely különböző területeken nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Székely András (úszó) egy olyan téma, amely a terület szakértői, akadémikusai és szakemberei figyelmének középpontjába került, mivel relevanciája és hatása a különböző ágazatokban van. Az elmúlt néhány évtizedben a Székely András (úszó) egyre nagyobb jelentőséget és relevanciát kapott, végtelen kérdéseket és aggodalmakat generálva a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásával kapcsolatban. Ebben a cikkben részletesen és kimerítően elemezzük a Székely András (úszó) különböző aspektusait, azzal a céllal, hogy teljes és megalapozott áttekintést adjunk erről a témáról.

Ez a szócikk az úszóról szól. Hasonló címmel lásd még: Székely András (egyértelműsítő lap).
Székely András
1931
1931
Született1909. március 5.
Tatabánya
Elhunyt1943 (33-34 évesen)[1]
Csernyihiv
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaúszó
Magassága185 cm
A Wikimédia Commons tartalmaz Székely András témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Úszás
Olimpiai játékok
bronz
1932, Los Angeles
4 × 200 méter gyors

Székely András (Tatabánya, 1909. március 5. – Ukrajna, 1943.) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó, vízilabdázó.

1923-tól a Tatabányai Bányász úszója, 1929-től az FTC (Ferencvárosi Torna Club) úszója, egyúttal a BEAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Club) vízilabdázója volt. 1930-tól 1934-ig szerepelt a magyar úszóválogatottban. Az 1932. évi nyári olimpiai játékokon a Wanié András, Szabados László, Székely András, Bárány István összeállítású, 4×200 méteres gyorsváltó tagjaként harmadik helyezést ért el. Előzőleg az 1931. évi párizsi Európa-bajnokságon ugyanezzel a váltóval bajnoki címet nyert. Az 1930. évi darmstadti és az 1933. évi torinói főiskolai világbajnokságokon összesen nyolc érmet, öt arany-, két ezüst- és egy bronzérmet szerzett, közülük az egyik ezüstérmet a magyar vízilabdacsapat tagjaként. Az aktív sportolást 1936-ban fejezte be. Az 1936. évi olimpián már nem vett részt.

1943 elején munkaszolgálatosként vesztette életét. Halálának pontos körülményei ismeretlenek.

Sporteredményei

  • úszásban:
    • olimpiai harmadik helyezett (1932: 4×200 m gyors)
    • Európa-bajnok (1931: 4×200 m gyorsváltó)
    • Európa-bajnoki 2. helyezett (1931: 100 m gyors)
    • ötszörös főiskolai világbajnok (1930: 100 m gyors, 4×100 m gyorsváltó ; 1933: 100 m gyors ; 4×200 m gyorsváltó, 3×50 m vegyes váltó)
    • főiskolai világbajnoki 2. helyezett (1933: 50 m gyors)
    • főiskolai világbajnoki 3. helyezett (1930: 3×100 m vegyes váltó)
  • vízilabdázásban:
    • főiskolai világbajnoki 2. helyezett (1930)

Jegyzetek

  1. ↑ sports-reference.com (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források

  • Székely András profilja az Olympedia oldalán (angolul)Szerkesztés a Wikidatán
  • B. Stenge Csaba: Olimpiai éremszerzők tragédiája a Donnál: Petschauer Attila és Székely András, mint zsidó munkaszolgálatosok a magyar 2. hadseregnél. In: Seregszemle 2016/1. 108-114. o.
  • Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
  • Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963253526x
  • Révai új lexikona XVII. (Sz–Toa). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-636-X  
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8