Napjainkban a Szász tükör olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Szász tükör továbbra is érdeklődést és vitát vált ki. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Szász tükör különböző oldalait, az eredetétől a jelenlegi hatásáig. Elemezzük, hogy a Szász tükör hogyan fejlődött az idők során, és hogyan befolyásolta a mindennapi élet különböző aspektusait. Történelmi gyökereitől napjaink relevanciájáig a Szász tükör továbbra is izgalmas téma, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket.
A szász tükör (Sachsenspiegel) a német középkor legrégibb jogkönyve, a szász (tulajdonképpen az ostfáliai) szokásjog első lejegyzése, a német birodalmi jog meghatározó forrása. Nem a császár és nem is a fejedelmek rendelték el összeállítását, hanem 1215 és 1235 között Eike von Repgow (avagy Eike von Repgau) anhalti lovag magánszorgalomból gyűjtötte össze és jegyezte fel egységes rendben a kialakult jogszokásokat. A mű címét így indokolta verses előszavában:
Utóbb a Szászok tükre az egész Német-római Birodalomban érvényessé vált, annak ellenére, hogy 1374-ben XI. Gergely pápa egyes cikkeit eretnekségként elvetette.