Szágna
A mai világban a Szágna olyan téma, amely az élet minden területéről felkeltette az emberek figyelmét. A társadalomra, a mindennapi életre és a kultúrára jelentős hatással bíró Szágna ma a beszéd döntő témájává vált. A kommunikációs módra gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásáig a Szágna szenvedélyes vitákat és eltérő véleményeket váltott ki. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Szágna életünkre gyakorolt hatását, megvizsgálva személyes, társadalmi és globális szintű következményeit.
| Szagna (Sagna) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Moldva |
| Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Neamț |
| Rang | község |
| Polgármester | Iacob Gheorghe |
| Irányítószám | 617395 |
| SIRUTA-kód | 124162 |
| Népesség | |
| Népesség | 2763 fő (2021. dec. 1.) |
| Község népessége | 3883 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 196 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 58′ 15″, k. h. 27° 00′ 29″46.970870°N 27.007982°EKoordináták: é. sz. 46° 58′ 15″, k. h. 27° 00′ 29″46.970870°N 27.007982°E | |
 | |
Szágna (románul: Sagna) csángó település Romániában, Neamț megyében.
Fekvése
Románvásártól délkeletre, a Szeret folyó bal partján fekvő település.
Története
Szágna lakói a Románvásár közelében élő úgynevezett „északi csángók” közé tartoznak, az e területen élők sokáig megőrizték anyanyelvüket és római katolikus hitüket.
A település neve 1578-ban tűnt fel először az oklevelekben Sakna, Szakna, Szágna néven, mikor Sánta Péter (Petru Șchiopul) vajda a Jászvásári Galata-ktorénak adományozta.
1770-ben Dzsidafalváról és Tamásfalváról a hadak elől ide menekült római katolikus magyarokról tett említést egy oklevél.
1851-ben itteni útja alkalmával Jernei János említette leírásában, hogy Szágna csángó magyar lakosai közül sok eloláhosodott.[2] 1902-ben Weigand leírása szerint lakói magyarul és oláhul is beszéltek.[3]
1912-ben 1450, 1992-ben 3447 lakosa volt, ebből 2675 római katolikus, 766 görögkeleti, 6 pünkösdista volt.
Nevezetességek
- Római katolikus temploma - 1842-ben épült Keresztelő Szent János tiszteletére. Mai templomuk 1949-ben épült, 1997-ben újjáépítették.
Források
- Jerney János. Keleti utazása a magyarok őshelyeinek kinyomozása végett, 1844 és 1845, I. kötet (1851). Hozzáférés ideje: 2010. április 25.
- Lükő Gábor (1936). „A moldvai csángók I: A csángók kapcsolatai az erdélyi magyarsággal”. Néprajzi Füzetek 3.
- Weigand, Gustav (1902). „Fremde Elemente in der Moldau ” (német nyelven). Neuter Jahresbericht des Instituts für Rumänische Sprache zu Leipzig, 138-236. o.
Jegyzetek
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS . (Hozzáférés: 2023. április 5.)
- ↑ Jerney, i. m. 212. o.
- ↑ Weigand, i. m.
Neamț megye települései  | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||