Sulchán Áruch

A Sulchán Áruch ma továbbra is nagy érdeklődésre számot tartó téma a társadalomban. Hatása a politikától a populáris kultúráig különböző területeken figyelhető meg. Ebben a cikkben elmélyülünk a Sulchán Áruch világában, és feltárjuk jelentését, fejlődését és a mindennapi életre gyakorolt ​​hatását. Mélyreható elemzéssel arra törekszünk, hogy jobban megértsük a Sulchán Áruch szerepét az életünkben, és azt, hogy hogyan alakította ki felfogásunkat és tetteinket. A kezdetektől a jelenlegi trendekig a Sulchán Áruch kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, és ma is viták és elmélkedések témája.

Sulchán Áruch
Terített asztal
SzerzőJoszéf Káró
Eredeti címשֻׁלְחָן עָרוּך
Első kiadásának időpontja1522–1558
Nyelvhéber
Témakörzsidó vallási törvények, szertartások gyűjteménye
Műfajtörvénygyűjtemény
Részei4 rész
Kiadás
Magyar kiadásnincs
Külső hivatkozásA szöveg héberül a Wikiforrásban
A Wikimédia Commons tartalmaz Sulchán Áruch témájú médiaállományokat.

A Sulchán Áruch (héberül: שֻׁלְחָן עָרוּך, ’Terített asztal’) 16. századi zsidó törvény- és szertartásgyűjtemény. Összeállítója Joszéf Káró hispániai zsidó hittudós.

Leírás

Joszéf Káró műve nem alap nélküli: elsősorban Jákob ben Áser (1269–1343) Árbá turim című hasonló gyűjteményére támaszkodott. Káró ben Áser művét először magyarázatokkal látta (Bét Jószéf), amelyekben ben Áser döntéseinek forrását megnevezte, az ellentmondásokat megpróbálta kiegyenlíteni, a tévedéseket helyreigazította, és újabb törvényeket gyűjtött össze. Ezekből a magyarázatokból készítette el fő művét, a Sulchán Áruchot, amelynél megtartotta ben Áser négyes rendszerű beosztását:

  • I. Orach chajim – templomi, házi, ünnepi és böjti szertartások;
  • II. Jóre déa – étkezési, gyászolási, a régi pogányokról szóló, iskoláztatási és uzsoraszabályok;
  • III. Ében háéser – házassági, válási törvények;
  • IV. Chósén hámispot – magánjogi és bűnvádi intézkedések.

Az egyes rendszerek csoportokra (haláchot), ezen belül fejezetekre (szimán) és paragrafusokra (szeif) oszlanak. A Sulchán Áruch egyes paragrafusait többnyire Moses Isserles (1520–1572) lengyelországi rabbi jegyzetei (hágáhot, mápá) követik, amelyek kibővítik vagy szigorítják Káró döntéseit, és elsősorban az askenázik számára – így a magyarországi zsidóság számára is – irányadók.

Idővel kommentárok készültek a Sulchán Áruchhoz, amelyeket a lapok szélein találhatott meg az olvasó. A leghíresebb kommentárokat a következő személyek készítették el:

Nyomtatásban a Sulchán Áruch először 1565-ben jelent meg Velencében, majd számos kiadást ért, és léteznek kisebb, kivonatos kiadásai is. Legnagyobb része a 19. századra már elvesztette érvényét.

Magyar nyelvű fordítások

A Sulchán Áruch napjainkig nem rendelkezik magyar nyelvű fordítással. Kisebb szemelvények jelentek meg belőle:

  • Frisch Ármin: Szemelvények a Biblia utáni zsidó irodalomból, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, 1906 (reprint kiadás: Auktor Könyvkiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-7780-24-6, 413 p), 271–280. oldal

Források


További információk

Kapcsolódó szócikkek