Stephani Elza
A mai cikkben a Stephani Elza-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely különböző területeken volt érdeklődés és vita tárgya. A Stephani Elza megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, vitákat és elméleteket generálva a fontosságáról és lehetséges következményeiről. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Stephani Elza-et, elemezve a jelenlegi kontextusban relevanciáját, és átfogó képet nyújtunk, amely lehetővé teszi olvasóink számára, hogy jobban megértsék ezt a jelenséget. A kezdetektől a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáig megvizsgáljuk a Stephani Elza minden aspektusát, hogy rávilágítsunk egy olyan témára, amely továbbra is érdeklődést és kíváncsiságot vált ki. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy többet megtudjon a Stephani Elza-ről!
| Stephani Elza | |
| Élete | |
| Születési név | Stern Erzsébet |
| Született | 1885. január 30. ? |
| Elhunyt | ? |
| Szülei | Stern Gusztáv, Herzog Terézia |
| Házastársa | Bolgár Elek, Lorsy Ernő |
| Pályafutása | |
 | |
| Stephani Elza aláírása | |
Stephani Elza, szül. Stern Erzsébet (?, 1885. január 30. – ?) újságíró, műfordító, Bolgár Elek, majd Lorsy Ernő felesége.
Élete
Stern Gusztáv és Herzog Terézia gyermeke. Első, német nyelvű verseit 7 éves korában írta meg, majd megtanult magyarul, és felkerült egy budapesti középiskolába. 15 éves korában publikált az Ifjú Magyarország gimnazista periodikában. Hat középiskolai osztályt végzett. Első tárcája 1904-re tehető, a Pester Lloydban jelent meg, 1908-tól a lap belső munkatársa volt. 1908. október 29-én Budapesten, a VII. kerületben hozzáment Bolgár Elekhez, Breuer Adolf és Teitelbaum Magdolna fiához. Férjével tartott annak svájci és amerikai útjai során (1908–1911). Miután visszatért Magyarországra a Budapester Presse, később újra a Pester Lloyd redakciójában dolgozott. 1914-ben elvált férjétől.[1][2] 1918. február 11-én Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Lorsy Móric Ernővel, Lorsy Izidor és Ernszt Hermina fiával.[3]
Lefordította Gerhart Hauptmann Elga című művét.[4]
Más lapok mellett publikált a Pesti Naplóban is.
Jegyzetek
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest VII. ker. polgári akv. 1520/1908. folyószám alatt.
- ↑ 3108/1914. sz. budapesti törvényszéki ítélet.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári akv. 52/1918. folyószám alatt.
- ↑ Alpár Ágnes: A fővárosi kisszínházak műsora. A Tháliától a felszabadulásig. 1904-1944 (Színháztörténeti füzetek 56., Budapest, 1974) 13. p.
Források
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Cédulatár. Online hozzáférés
- Stephani Elza. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- Bognár Zsuzsa: Eisler Mihály József és társai: Lukács György szellemi vonzásköre a Pester Lloydban (1907–1914). Magyar Könyvszemle, CXV. évf. 1. sz. (1999)
További információk
- A Vasárnapi Kör: Dokumentumok. Összeállította, bevezetést és jegyzeteket írta Karádi Éva, Vezér Erzsébet. Budapest, 1980, Gondolat Kiadó.
- A Budapesti Ujságírók Egyesülete almanachja 1912. Szerk. Eötvös Leó és Szabados Sándor, nyomta a Nyugat nyomdája, 1912.
- Magyarország. 1918, II. 12. sz. (Hírek)
- A Thália Társaság (1904–1908). Levelek és dokumentumok. Vál., jegyzetek: Gábor Éva. Bp., Magyar Színházi Intézet – MTA-Lukács Archívum és Könyvtár, 1988.
- Balázs Béla: Napló (1903-1914) (I-II. kötet, Tények és tanúk sorozat, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1982.)
- Lukács György levelezése (1902-1917). Budapest, 1981, Magvető Kiadó.
- Bendl Júlia: Lukács György élete a századfordulótól 1918-ig. Budapest, 1994, Scientia Humana Társulás.
