Statileo János
Napjainkban a Statileo János olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. A technológia fejlődésével és az információkhoz való hozzáféréssel egyre többen érdeklődnek a Statileo János és a mai világban gyakorolt következményei iránt. Legyen szó történelmi, tudományos vagy kulturális megközelítésről, a Statileo János minden korú és hátterű ember fantáziáját megragadta. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Statileo János néhány kulcsfontosságú aspektusát, az eredetétől a jelenlegi hatásáig, azzal a céllal, hogy megvilágítsunk egy olyan témát, amely ma is vita és elmélkedés tárgya.
| Statileo János | |||||
| Erdély püspöke | |||||
| Született | születési ideje nem ismert | ||||
| Elhunyt | 1542. április 8. | ||||
| Nemzetiség | dalmát | ||||
| Felekezet | római katolikus egyház | ||||
| Püspökségi ideje 1528 – 1542. április 8. | |||||
| Statileo János a Catholic Hierarchy-n | |||||
Statileo János, latinosított néven Statilius (? – 1542. április 8.) dalmát származású magyar főpap.
Élete
Anyja Boriszló Péter horvát bán nővére volt. Őrsi, majd budai prépost volt, Szapolyai János király pedig koronáztatása után nemsokára erdélyi püspökké tette.
1521-ben II. Lajos király Velencébe küldte, hogy segítséget kérjen a törökök ellen. A mohácsi csata után János királyhoz pártolt. Amikor 1527 márciusában Ferdinánd és János követei, továbbá a lengyel királytól küldött békéltetők Olmützben összegyűltek, hogy egyezséget hozzanak létre a két király között, Szapolyai részéről Statileo volt a szóvivő fő követ. Ferdinánd azt követelte, hogy János mondjon le, kárpótlásul Boszniát kapja és 40 000 aranyat; Statileo viszont azt ajánlotta, hogy Ferdinánd kapja meg Morvaországot és Sziléziát, amely másképp meg nem illetné. A tanácskozás sikertelen volt.
1528 októberében Statileo I. Ferenc francia királynál járt és szövetséget hozott létre. Eszerint Ferenc segíti Szapolyait, aki meg fogja támadni Ferdinándot és utódjául Henrik orléans-i herceget, a francia király fiát fogadja.
Az 1538. február 24-én kötött váradi békében szintén nagy része volt Statileónak, aki később is hathatósan védte Izabella királyné érdekeit. 1541-ben részt vett a gyalui egyezmény létrehozását célzó tárgyalásokon, ő maga is aláírta a szerződést.
Művei
Források
- Statilius. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
| Előde: Gosztonyi János |
Erdélyi katolikus püspök 1528–1542  |
Utóda: Medgyesi Székely Ferenc |
.svg){kind=small}